 |
Népesség: Terület: |
Bokod Komárom-Esztergom megye déli peremvidékén, Fejér megyével határosan, a Vértes nyugati lábánál, az Által-ér völgyében elhelyezkedő soknemzetiségű település, mely közel 800 éves múltra tekint vissza. A község lakosságának nagy része a környező városok (Tatabánya, Oroszlány, Komárom) ipari parkjaiban működő vállalkozásokban jut munkavállalási lehetőséghez.
Történelem
Bokod valószínűsíthetően már honfoglalás kori település, mivel határfaluként szerepel egy Árpád által Elődnek adományozott ajándéklevélen. A hegységet valaha Bodok, Bodoc formában említették, s feltehetően Bokod s Bodajk neve is ezt őrzi. A falu első írásos említése 1146-ból származik, később, 1326-ban Károly Róbert innen származó jegyzőjének, Bokodi Györgynek a nevében került elő a település neve. Nagy Lajos király kedvelt vadászterülete volt a térség, ezért a falu közelében épült Gerencsér nevű vadászkastélya, amely később Gerencsérvár néven vált ismertté, romjai a mai napig láthatók. Albert király halála után ebben a várban szállt meg 1439- ben a megözvegyült Erzsébet királyné és fia, V. László, majd innen indultak tovább a székesfehérvári koronázásra. Kíséretükben volt Kottanner Ilona a Visegrádról ellopott koronával. A falut és környékét később Rozgonyi István kapta zálogba, 1440-ben Rozgonyi Istváné, 1446-ban pedig Rozgonyi Jánosé lett. A 16. század közepén, a török pusztításnak köszönhetően lakatlanná vált a falu. 1606-ban, a zsitvatoroki békét követően telepedett le a községben hét nemes katona. 1642-ben Bokodra szlovák jobbágyok költöztek. 1689-ben Szécsényi György esztergomi érsek kiadja a faluszálló levelet, amelynek következtében tótokkal és németekkel gyarapszik a település. A 18. században az Esterházyak a Felvidékről katolikus szlovákokat telepítettek Bucudra vagyis Bokodra. A falu mai közigazgatási területe Bokod, Szenterzsébet és részben Kereki egykori települések határának összeolvadásából jött létre.
Látnivalók
A település egyik érdekessége a három történelmi egyház templomainak szemet gyönyörködtető elhelyezkedése egy utcában, egészen közel (430 m) egymáshoz: az 1701-ben – késő barokk stílusban, valószínűleg Fellner Jakab tervei alapján – épült evangélikus templom (mai állapota az 1781-es évekből származik), valamint az 1779-ben emelt római katolikus és az 1794-ben készült református templom. Az evangélikus templom orgonája közel 200 éves, így Európa két legrégebbi orgonájának egyike. Bokodtól csaknem 8 km-re, az erdőben megbújva találhatók a régi bencés apátság, a vértesszentkereszti apátság romjai. A környék turistaútvonalai a természetjáróknak igazi kihívást jelentenek. Bokod a 20. században a környező településekkel együtt kapcsolódott be a szénbányászatba, mely hosszú időn keresztül megélhetést biztosított az itt élő embereknek. A falu határában épült meg a Vértesi Hőerőmű, amelynek 130 ha kiterjedésű hűtőtava a Bokodi-tó. A tó nemcsak az erőmű számára volt fontos, hanem a horgászat szerelmeseinek is kedvez, sőt ez egy olyan tó, amelyik sosem fagy be. Festői látványt nyújtanak a tó partja körül épült horgászházak: a „lebegő falu”. A horgászat mellett a vadászat kedvelői is szívesen látogatják a térség erdeit, ahol nemcsak vadakat találnak, hanem a vadászház nyújtotta békét és nyugalmat is.
Nevezetességek
Bokod településről Fényes Elek 1851-ben azt írja: „jóságáról a bokodi kolompér egész megyében leghiresebb”, így ennek emlékére rendezik meg minden évben a bokodi krumplifesztivált. Az elmúlt években komoly fellendülés volt tapasztalható a bokodi Móra Ferenc Általános Iskolában a sportélet terén, elsősorban az atléták és a labdarúgók egyre eredményesebbek. A megfelelő körülményeknek (Dr. Nemere Zoltán Sportcsarnok), a diákok kitartó munkájának, illetve a helyi atlétikai és labdarúgó klub hathatós segítségének köszönhetően évről évre kimagasló eredményeket érnek el az iskola tanulói ezekben a sportágakban. Az óvoda pedig aktív résztvevője a 2011-ben indított Madárdalos Ovi Programnak.
Szerző: Karsa Dóra, Schüller-Szöllősi Eszter & Viszló Levente
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Bokod Közös Önkormányzati Hivatal
2855 Bokod, Hősök tere 6.
Tel.:34/490-151
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
web: www.bokod.hu
Letölthető leporelló:
