 |
Népesség: Terület: |
Csákvár Fejér-megyében, a Vértes délkeleti lábánál, Budapesttől 50, Székesfehérvártól 25, Tatabányától pedig 30 km-re helyezkedik el. A város északi részén erdők, délre pedig gyepek és jó minőségű szántók találhatók.
Történelem
Csákvár környéke a régészeti leletek alapján már az őskor óta lakott hely. A térségből előkerülő kőbalták és csontleletek mellett 1925-ban turisták a Guba-hegy sziklafalának Báraczházy-barlangjában csontokat fedeztek fel, melyekből később, a barlang szakszerű feltárása során 205, 8–12 millió évvel ezelőtt élt állatfajt határoztak meg. E feltárás során ősembermaradványok is előkerültek. A rómaiak az 1. századtól fokozatosan hódították meg Pannóniát, és építették ki városaikat, katonai erődítményeiket. E jó földrajzi adottságokkal bíró térségben, fontos utak kereszteződésében épült fel a Floriana nevű római kisváros. A város a 3–4. században élte a virágkorát, ekkor egy késő római erőd is kiépült itt, melynek maradványait s a városka temetőjének egy részét a 19. század második felétől tárták fel, azonban szervezett feltárásra csak az 1980-as évek elején került sor. Ekkor közel 2000 sír került elő jelentős leletanyaggal Csákvár központjában. A község neve a honfoglalás korából származik, hiszen e központi szállásterületet a Szabolcs-Csák nemzetség foglalta el, s birtokolta aztán 1326-ig. A római erődítmény helyén – a máig Várdombnak nevezett részen – hamarosan földvárat építettek, amelyről Anonymus is említést tesz. A szépen fejlődő község a 15. század elején, 1433-ban már vásáros hely, mezőváros volt. A vértesi táj egyik birtokközpontjaként Csákvár 1628-tól, Nyáry Krisztina és Esterházy Miklós házassága révén az Esterházy család (a grófi ág) birtokába került egészen 1945-ig. A település mai közigazgatási területe Csákvár és Forna falu egyesülésével jött létre 1871-ben. A 18. században Csákvár hagyományos építészeti arculatát az Esterházyak határozták meg. Esterházy János ekkor kezdte építeni – Fellner Jakab tervei alapján – a ma is látható kastélyt. A kastélyhoz 85 ha nagyságú angolpark is tartozik, ahol helyi összefogással több kerti építmény is megújult az elmúlt években. A 18. században bővítették a katolikus templomot, s ekkor épült fel a református templom és az evangélikus templom elődje is, döngölt földből, nádtetővel. Ezen időponttól ismert Csákvár leghíresebb iparának, a fazekasságnak legnagyobb céhe, a fazekascéh. Csákvár ekkor már a Dunántúl egyik legnagyobb fazekasközpontja volt, 1833-ban 193 fazekasmesternél forgott a korong. A fémedények megjelenésével a fazekasság a 20. századra jelentősen visszaszorult, az 1960-as évek végére pedig szinte teljesen kihalt. Jelenleg csak három mester dolgozik az egykori hagyományok alapján. A 19. században folytatódtak az építkezések, felépült végleges formájában a kastély, a falu központjában lévő hivatali épületek, a zárda, mellette az ispotály. Fornán, Gurdiban és Miklósmajorban ekkor épültek ki a gazdasági épületek, beindult a magán földmíves iskola, bővítették a katolikus és a református templomot, és 1870-ben szentelték fel a mai evangélikus templomot. A század végén már önkéntes tűzoltó egyesülete, legényegylete, katolikus és református dalárdája volt a falunak, viszont korábbi járási székhely címét elveszítette. 1917-ben rövid ideig Csákvár adott miniszterelnököt az országnak, Esterházy Móric személyében. 1929 húsvétján a csákvári parasztfiatalokból összeverbuvált amatőr színtársulat adta elő Garay János Kodály Zoltán által megzenésített Obsitos című művét, melyhez az operaszöveget a helyi születésű Paulini Béla és Harsányi Zsolt írta. Az előadásnak nagy híre kerekedett és a június 27-én tartott megismételt előadást tűzte ki vidéki közvetítési főpróbájának a Magyar Rádió. A rádiósok csak a lakihegyi adótorony felépülte után vállalkozhattak először egy egész estét betöltő vidéki közvetítésre, s ehhez valami szenzációs témát kerestek. Választásuk az ebben az időszakban híressé vált csákvári „földmíves színészek” által előadott Háry János előadásra esett. E híressé vált Háry János előadás emlékét ma is szívmelengető büszkeséggel őrzi Csákvár város lakossága. A második világháborúban az egész térség három hónapra a háború ütközőzónája lett, ami miatt óriási károkat szenvedett. A háború után az uradalmi birtokon állami gazdaság alakult, a magángazdák kötelezően több lépcsőben termelőszövetkezetekbe szerveződtek. A grófi kastélyban 1954-ben TBC Szanatórium létesült, amely napjainkra további osztályokkal bővült. A településen az 1990-es évekre szinte 100%-os lett az infrastrukturális ellátottság: víz, villany, telefon, gáz, 90%-os a csatorna, új sportcsarnok, iskola és községháza létesült. Csákvár határában rengeteg hétvégi ház található, hiszen központi fekvésének, jó levegőjének és az elmúlt évtizedek szervezésének köszönhetően nagyon jelentős turisztikai célponttá, a Vértesi Natúrpark székhelyévé, a „Vértes fővárosává” is vált.
Szerző: Karsa Dóra, Schüller-Szöllősi Eszter & Viszló Levente
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Csákvár Város Önkormányzata
8083 Csákvár, Szabadság tér 9.
Tel.: 22/582-310
e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
web: www.csakvar.hu
Letölthető leporelló:
