 |
Népesség: Terület: |
Pusztavám, melyet 1909-ig Ondódnak neveztek, Fejér megye északkeleti peremvidékén, a Vértest a Bakonytól elválasztó Által-ér völgyében fekszik. A korai középkorban jött létre Vndó, azaz Ondó település, mely bizonyára megegyezik a hajdani Ondóddal. Valószínű, hogy az akkori helység, Nána is hajdan I. Károly birtokai közé tartozott. Ondód és Nána nevüket feltehetően az első betelepülőktől kapták a 12. és 13. század között. Az egykori falu, Nána nevével először egy 1379-ből származó okiratban találkozunk. Ebből megtudhatjuk, hogy a hajdani lakott település, Nána a székesfehérvári prépostság birtokát képezte. Az 1332–1337-es évekből származó pápai dézsmalistából ismeretes, hogy Ondód akkor már rendelkezett plébániával. A templom romjai még a 19. század elején is láthatók voltak. E helyet még ma is Ondódi templomrétnek nevezik. Zsigmond király 1437-ben keletkezett egyik rendeletéből tudjuk, hogy Ondódon létezett egy királyi vám, erről a hajdani Vám helységről kaphatta – egy változat szerint – a mai Pusztavám a nevét. A török időkben teljesen elnéptelenedett pusztákat először báró Hochcburg János vásárolja meg, majd a férfi utódok kihalásával 1752-ben kerül Auersperg Mária Antónia grófnő tulajdonába. A mai Pusztavámot a grófnő telepítette be ismét. Az első telepesek túlnyomórészt magyarországi németek voltak, a nyugat-magyarországi településekről. Az első telepesek nagyon szegények voltak, még földbe vájt kunyhókban – putrikban – laktak, s csak 1730 után építettek házakat. A korábbi termékeny földek a török uralom után gondozatlanok, sivárok voltak, így a természettől is vissza kellett ezeket hódítaniuk. A falu népessége gyorsan növekedett, azonban a nehéz körülmények miatt a lakosok egy része továbbvándorolt más településekre. A második világháború után Pusztavám gazdasági arculata teljesen megváltozott, ami a számos ipari üzem létrejöttének köszönhető. A sok munkalehetőség az eddig mezőgazdasággal foglalkozó települést ipari faluvá fejlesztette. A falu lakóinak nagy része német nemzetiségű. A mai modern világunkban a régi szokások, hagyományok lassanként feledésbe merülnek. E hagyományok megőrzése érdekében működik az iskolában a hagyományőrző szakkör, a nemzetiségi tánccsoport, énekkar és zenekar. Ezek a csoportok a valóban szép, színes pusztavámi népviseletet hordják, táncolják táncait, éneklik régi szép népdalait, s ezekkel nagy sikerrel lépnek fel nemcsak belföldön, hanem külföldön is. A múlt tárgyait és öltözékeit, a német nemzetiségűek hagyományait, emlékeit, a faluház mutatja be. A község külterületének nagy része a Vértesi Natúrparkba tartozik, természeti látnivalói a Katona-csapás, a Leányfej-szikla és a Pátrácos. A külfejtéses bányatevékenységből adódóan számos tiszta vizű tó keletkezett a területen, ezek egy része horgásztó és kedvelt kirándulóhely.
Szerző: Karsa Dóra, Schüller-Szöllősi Eszter & Viszló Levente
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Pusztavám Község Önkormányzata
8066 Pusztavám, Kossuth L. u. 64-66.
Tel.: 22/417-201
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
web: www.pusztavam.hu
Letölthető leporelló:
