 |
Népesség: Terület: |
Az 1635 fő lakosú Szár a Budapest–Hegyeshalom vasútvonal mentén, Tatabánya és Bicske között félúton, a Vértes lábánál elterülő ősi település. A földből bronzkori leletek kerültek elő, és a falu határában római kori villát is rejt a föld. Nevét az Árpád-házi Szár Lászlóról kapta, aki Szent István királyunk unokatestvére volt. Nevével először 1326-ban, a történetírásokban találkozunk. A teleplülés a török hódoltság ideje alatt elnéptelenedett, az első sváb telepesek az 1700-as évek elején Pilisvörösvárról jöttek ide. 1750-re már több mint 140 családot írt össze a település történetét feljegyző pap. A falu temploma és a paplak Fellner Jakab tervei alapján, az Esterházy család segítségével és az itt élők szorgalmával az 1750-es években készült el. Szár lakosságának nagy része a szomszédos Tatabányán a bánya és a különböző ipari üzemek munkalehetőségeinek megjelenéséig földművelésből élt, azóta ide és Budapestre járnak dolgozni a faluból. Az első világháborúban 56, a második világháborúban 44 lakos halt hősi halált. 1946. május 11. fekete napvolt a település életében, ekkor 170 családot telepítettek ki Németország nyugati megszállási övezetébe. Minden ingó és ingatlan vagyonukat itt kellett hagyniuk, csak egy 20 kg-os csomagot vihettek magukkal. Helyükre az ország többi részéből (Túrkeve, Iszkaszentgyörgy) hoztak lakosokat. 1948-ban ismét 30 családot telepítettek ki, de már „csak” Vérteskozmára. Ők tíz éven belül vagy visszavásárolták a házukat, vagy újból itt építhettek. A település, ha lassan is, de fejlődésnek indult. Az 1960-as évekre kiépült a vezetékes vízhálózat. Az 1970-es években egészségügyi központ épült, körzeti és fogorvosi, védőnői rendelővel, valamint három szolgálati lakással. A rendszerváltást követően a lehetőségeket kihasználva az új képviselőtestületek látványosan fejlesztették a falut: új iskolai épületszárny épült, ma már az összes út aszfaltburkolatú, elkészült a gázvezeték, a csatornahálózat, telefonhoz bárki hozzájuthat, számítógép-vezérlésű kazánok működnek az iskolában és az óvodában. Az iskolában 1992 óta nyelvi labor segíti idegen nyelvek oktatását, és elkészült a szári sportcsarnok is. A kulturális élet is megpezsdült, 1991-ben újjáalakult Német Nemzetiségi Énekkar, 1999 óta működik a Német Nemzetiségi Tánckar három korosztályos csoportja. 2002-ben alakult meg a mazsorett csoport. Az önkormányzat több civil szervezetet is támogat: Szári Örökség Egyesület, Nyugdíjas Klub, Szár Községi Baráti Kör, Szár Községért Közalapítvány, Vöröskereszt, Sportegyesület, Baba-mama Klub, Polgárőrség. A település kulturális hagyományai közé tartozik a búcsú, amelyet a település védőszentje, Keresztelő Szent János születése (június 24.) tiszteletére a hónap utolsó szombatján és vasárnapján ünnepelnek meg méltó keretek között.
Szerző: Karsa Dóra, Schüller-Szöllősi Eszter & Viszló Levente
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Szár Község Önkormányzata
2066 Szár, Rákóczi F. u. 68.
Tel.: 22/591-031
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
web: www.saar-ujb.hu
Letölthető leporelló:
