Természeti értékek és védelmük

Jelenleg a Vértesi Natúrpark területén 697 gombafajról rendelkezünk bizonyított előfordulási adattal. Ez a szám a gombák vonatkozásában is kiemelkedően értékessé teszi a Vértest, pedig az (a Velencei-hegységgel együtt) hazánk hegységjellegű területei közül az egyik legszárazabb. E magas fajszám a változatos domborzati, éghajlati és növényföldrajzi viszonyokkal magyarázható, hiszen a középhegységekre jellemző fajok ugyanúgy megtalálhatók itt, mint az alföldi puszták egyes gombái. Tekintsük át, hogy mi az a három legfontosabb tényező, ami leginkább befolyásolja azt, hogy milyen gombákat találhatunk egy adott területen!  

Természetvédelmi oltalom alatt álló állatfajok is szép számmal fordulnak elő a területen. A gerincesek közül legnagyobb fajszámmal a madárvilág képviselteti magát. A fatörzsszint jellemző odukészítői a közép fakopáncs és a zöld küllő. A legnépesebb odulakó csoport a cinegéké, a Vértesben három fajuk is él. A fészeképítők közül az erdei pinty és a meggyvágó a leggyakoribb fajok. A lombkorona szintben elsősorban a nagyobb testű ragadozók fészkelnek, mint az egerész ölyv és a héja. Az itteni erdők értékét emeli a fokozottan védett parlagi sas és kerecsensólyom jelenléte. A holló napjainkra szintén mindennapos látvánnyá vált.

A tájegység jellemzőjeként emlegetett változatosság a növény- és állatvilág megfigyelésekor is nagyon szembetűnő, hiszen alföldi és középhegységi tájak egészen speciális és ellentétes környezeti igényű délvidéki és alhavasi fajait találjuk sokszor igen kis távolságra egymástól.

A Vértest alkotó kőzetek és az éghajlat hatására kialakult jellegzetes talajok, valamint a földrajzi elhelyezkedés határozzák meg a hegységre jellemző növénytakarót. E törvényszerűség alapján kialakult növénytársulások viszont az állatvilág jellemző együtteseit szabják meg.

A Vértesi Natúrpark területének 69%-a valamilyen természetvédelmi védettség alatt áll. A területek természetvédelmi kezelését a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Pro Vértes végzi. Nagyon fontos, hogy mi natúrparki lakosok is védjük és őrizzük a táj jellegzetes arculatát, természeti értékeit, a dolomit változatos felszíni formáit, a különböző sziklaalakzatokat, szurdokvölgyeket és barlangokat, a szubmediterrán klímahatást tükröző karsztbokorerdőket, a magashegységi fajokat őrző karszterdőket, ritka erdő- és állománytípusokat, természetes növénytársulásokat és ritka növény és állatfajokat!

A magyarországi természetvédelem egyik sajátos szeletét képviselik a települési önkormányzatok által védetté nyilvánított természeti értékek. Közalapítványunk egyes területek védetté nyilvánítását szorgalmazta a Vértes hegység szűkebb és tágabb környezetében. Valljuk, hogy ezáltal a helyben élők is közelebbről megismerhetik lakóhelyük kiemelkedő értékeit, és ezzel párhuzamosan pedig szerepet vállalhatnak azok védelmében.

A Magyarország helyi jelentőségű védett területeit bemutató 3 részes, Rejtett tájakon című dokumentumfilm-sorozat honlapunkon, a felső menü FILMEK menüpontjában érhető el.

Az Európai Unió a területén megmaradt természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állat- és növényfajok védelme érdekében hozta létre az uniós védelemre érdemes területek összefüggő rendszerét, Natura 2000 néven. A rendszer kulcskérdése, hogy hogyan lehet a jelen generációk szükségleteit úgy kielégíteni, hogy a jövő generációit ne fosszuk meg a természettel való harmonikus együttélés lehetőségétől, és ne érje visszafordíthatatlan károsodás mindannyiunk természeti örökségét. A Vértesi Natúrpark területén két Natura 2000 terület található: a HUDI30002 kódszámú Zámolyi-medence és HUDI30001kódszámú Vértes.