 |
Népesség: Terület: |
Oroszlány – mely nevét és címerállatát a legenda szerint az egykori Oroszlánkő várát őrző két kőoroszlánról kapta – 1938-ban még csak 1500 lakosú község volt, amely gyors fejlődését az itt felkutatott jó minőségű szénmezőknek köszönheti. A bányászat és az energetikai ipar mára 18 171 lakosú várost, egy kisrégió természetes központját teremtette meg. Területének közel fele erdő, természetvédelmi terület. A jó megközelíthetőség kedvező úticéllá is teheti az „oroszlános” várost és környékét: a Budapest–Bécs autópálya jó negyedórányira van, s Budapestre is csupán egyórányi az autóút. A település neve Oroszlánkő, Oroszleány, Oroszlán, Oroszlány. Főbb birtokosai – megegyezően a térség nagy részével – a Csákok az Esterházyak voltak. Az Árpád-házi királyok gyakran vadásztak a Vértesben, s olyankor nyugalmat leltek Szentkereszt és Gerencsérvár falai között. A török szultán hadai sem kerülték el az egykori Oroszlányt és környékét, 1543-ban felgyújtották Oroszlánkő várát. Majdnem 200 év telt el, mikorra Trencsén, Pozsony és Nyitra megyéből újra benépesült a falu,. A birtokos ekkor Esterházy Antal főispán, majd Esterházy József gróf volt. A gróf 1733-bana kamalduli szerzetesrendnek adta az Oroszlány melletti Majkot három malommal és tavaival egyetemben, ahol az egykori premontrei templom közelében építették fel a „hallgatag barátok” kolostorukat. A Felvidékről idetelepült szlovákok a földesúr jobbágyaiként mészégetéssel, fuvarozással próbáltak sanyarú sorsukon segíteni. Az 1920-as években kezdődött a környék meglehetősen gazdag szénvagyonának feltárása. A barna kincs teremtette meg a fejlődés lehetőségét, amivel éltek is az itt élő emberek. Oroszlány mai községhatára Majk, Bíborkő, Mindszent, Szentgyörgyvár, Gerencsér, Kereki és Oroszlány egykori községhatárából olvadt össze.
Látnivalók
Oroszlány legnagyobb büszkesége kétségtelenül Majk 18. századi, Közép-Európában is egyedülálló műemléke, illetve az ottani műemlékegyüttes, a kamalduli néma barátok kolostora, melyet barokk stílusban, de a rend szigorú reguláit idéző zárt alaprajzzal építettek. A Vértes azonban más gyöngyszemeket is rejteget: az Oroszlányhoz közeli vértesszentkereszti apátság és a várgesztesi vár romjai csodálatos kirándulások célpontjai lehetnek az idelátogatók számára. Oroszlány a szénnek köszönheti fejlődését és várossá válását, ezért különös jelentőségű, hogy néhány lelkes szakembernek köszönhetően a Bányászati Múzeumban, élethű közegben ismerkedhetnek meg a látogatók a bányászat múltjával. A múzeum ritka szép és gazdag ásványgyűjteménye sem mindennapi látványosság a kövek szerelmeseinek. A szlovák tájház hűen mutatja be az egykori telepes szlovákok, az itt élő emberek őseinek mindennapjait, életszokásait, de a különböző ünnepkörök szokásait is felelevenítik a régi fotók, ruhák, használati tárgyak. A szlovák kisebbség igyekszik megőrizni hagyományait: a húsvéti, a szüreti és az adventi népszokásokat minden évben látványos programokkal elevenítik fel a fiatalok. A környék horgásztavai közül külön is meg kell említeni a hőerőmű hűtőtavát, amelynek horgászállásait télen is látogathatják e sport kedvelői. A Vértes vadállománya messze földön híres és elismert. Mára hagyománnyá vált a Pünkösdi Lovasverseny, amelyen díjugratásban mérik össze tudásukat a sportág kiválóságai. A város ma aktívan rész vesz a natúrparki rendezvényeken, óvodáiban évek óta zajlik a Madárdalos Ovi program, s állandó résztvevői a közös
rendezvényeknek is.
Szerző: Karsa Dóra, Schüller-Szöllősi Eszter & Viszló Levente
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Oroszlány Város Önkormányzata
Cím: 2841 Oroszlány, Rákóczi F. út 78.
Tel.:34/361-444
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
web: www.oroszlany.hu
Letölthető leporelló:
