A natúrpark területén csak a kijelölt  útvonalon szabad kerékpározni. Túrázás közben figyeljünk arra, hogy ne okozzunk kárt a természetben, hiszen egészségünk is függ természeti környezetünk épségétől. Utunk során térképek és útjelző táblák is segítik az eligazodást. 

A Pro Vértesnél túrakerékpár is kölcsönözhető. A kerékpárok használatának díja 1000 Ft/fő/nap. Programjaink a Boglártanya Erdei Iskolából indulnak.

 

Úti cél Távolság (csak oda!) Út Nehézségi fok
Geszner-ház Természettudományi Kiállítás, Csákvár 20 km földút könnyű - kezdőknek is alkalmas
Esterházy-kastély, Csákvár 20 km földút könnyű - kezdőknek is alkalmas
Fazekas Emlékház, Csákvár 20 km földút könnyű - kezdőknek is alkalmas
Báraczházy-barlang, Csákvár 24 km vegyes forgalmasabb út miatt haladóknak
Alcsúti Arborétum 20 km földút könnyű - kezdőknek is alkalmas
Dohányos-ház Pusztai Fogadó, Pusztai Állatpark 30 km földút normál - haladóknak
Fáni-völgy 10 km vegyes nagyon könnyű
Gánt Bányamúzeum 30 km földút nehéz - gyakorlott kerékpárosoknak
Majki kamalduli remeteség 40 km vegyes nehéz - gyakorlott kerékpárosoknak
Gesztesi vár (Várgesztes) 26 km vegyes normál - haladóknak
Vérteskozma 20 km aszfaltút, kevés földút normál - haladóknak
Vitányvár 30 km földút nehéz - gyakorlott kerékpárosoknak

 

 

Kitaposott utak, avagy általunk teljesített kerékpáros túrák: 

 

Vértesboglár - Fáni-völgy - Mátyás-kút
(22 km, 200 m szintkülönbség)

Utunkat Vértesbogláron, az erdei iskolában kezdjük, ahol a túra előtt átnézzük a kerékpárokat, feltöltjük a kulacsokat és magunkhoz vesszük a legszükségesebb dolgokat (esőkabát, sapka, szendvicsek, gyümölcs, láthatósági mellény, defektjavító készlet és pumpa). A racka juhok szomszédságában áttekerünk a Nagy-legelőn, majd jobbra fordulunk a Fáni-völgy irányába. Ez a szakasz leginkább terepkerékpározóknak kedvez, mert földes, homokos talaj található a "lábunk" alatt. Az első próbatétel után, ha megúsztuk defekt nélkül, lecsoroghatunk a Vértes egyik legszebb tájvédelmi körzetébe, a Fáni-völgybe, ami Esterházy Franciska galánthai grófnőről kapta a nevét.  Meredek lejtőin és keskeny gerincén a déli szubmediterrán és a hűvös hegyvidéki flóra elemei találkoznak egymással. A szurdokvölgy déli kitettségű napsütötte oldalain a szárazságtűrő, melegkedvelő molyhos tölgy és a virágos kőris alkot elegyes karszterdőt. Az északi kitettségű, mindig árnyékos, meredek kőtörmelékes lejtők alsó régióiban bükkösöket találunk, felső harmadukat pedig zárt dolomit sziklagyep borítja, mely még a nyári szárazság idején is üde zöld marad. Tavasz végén a füvek közt megbújó henye boroszlán jelenlétét rózsaszín virágainak illata már messziről elárulja. A két egymással szomszédos növénytársulásban, különösen azok közös határán - 250 - 300 m magasságban - több alhavasi faj, magashegységi elterjedésű növény él, amelyek a jégkorszak és a közvetlenül azt követő időszak mainál lényegesen hidegebb klímájáról tanúskodnak. Ilyen reliktum jellegű alhavasi növény a szürke bogáncs,mohos csitri, gombos varjúköröm, havasi nyúlhere, valamint az április elején kellemesen illatos virágjával pompázó cifra - vagy medvefül kankalin, amely az országban csak néhány speciális adottságú helyen található meg. A hűvös, nedves éghajlatot kedvelő bükkösök jellegzetes bogara a havasi cincér, amely talán a Vértes legszebb cincérfaja. A sűrű erdőkben sok madárfaj találta meg fészkelőhelyét. A fatörzsszinten élő odúlakók közül a harkályok szinte összes hazai faja megtalálható itt. Legnagyobb termetű és leghangosabb  közülük a fekete harkály és a szürke küllő. Ereszkedő dallamú hívogatóhangjuk a bükkös erdők jellegzetes hangja. Az itt élő emlősállatok, mint a nyuszt és a különböző denevérfajok is előszeretettel költöznek az elhagyott fekete harkály odúkba. E zavartalan, sziklás, omladékos völgyekben él a rejtett életmódot folytató vadmacska is. A Fáni - völgy egy szépen helyreállított hídja közelében áll a Hirczy - emlékmű, amely Hirczy Károlyra a Magyar Munkás Turista Egyesület egyik hajdani vezetőjére emlékeztet.  A Fáni-völgyben könnyen és gyorsan haladhatunk...itt aztán előjön az "életérzés" viszont vigyázzunk, mert a tervutat nemcsak mi használhatjuk, hanem találkozhatunk egy-egy erdésszel, vagy fakitermelővel is.

Egy kicsit tovább tekerünk, majd a tábla utasítását követve jobbra vesszük az irányt Várgesztes felé. Az aszfaltút itt sem okoz gondot, viszont kb. 5 km-en keresztül most folyamatos emelkedő következik, amit szerpentines kanyarok nehezítenek. Ide komoly "lábizom" és kitartás kell. Mivel ez is egy tervút, vigyázzunk az autóval közlekedőkkel. Miután felérünk a csúcsra, igyunk egyet, vegyünk egy nagy levegőt....ez ránk is fér. A második nagy próbatétel után valóban könnyű dolgunk van, mert innen csak lejtő vezet Mátyás-kútig. Mátyás-kút egy kedvelt kirándulóhely, az Országos Kéktúra útvonal mentén. Itt található egy forrás, erdei piknikező és egy 1971-72-ben épült pihenőház, melyet az elmúlt években a Vértesi Erdő Zrt. felújított. Akiben még van kellő energia, tovább biciklizhet Szarvas-kútra, ami szintén egy csodás kirándulóhely padokkal, szalonnasütővel és egy zárható pihenőházzal. Forrása már nem olyan intenzív, de iható.

A táv nem nagy, de a szintkülönbségek miatt megdolgoztatja a kerékpárost. Aki ugyanerre tervezi a visszautat, annak egy lendületes emelkedő után laza gurulás, némi tekeréssel  következik. A táj csodálatos, az út biztonságos....1:20 perc alatt teljesítettük (oda-vissza)

Vértesboglár - Fáni - völgy - Mátyás - kút - Várgesztes - Vérteskozma - Vértesboglár
(20 km, 250 m szintkülönbség)

Utunk Mátyás-kútig az előző túrával megegyező, azonban Mátyás-kútnál rátérünk a kék túraútvonalra és azon haladunk tovább. Ez a szakasz igen kemény erdei út, itt a kerékpárokat egy darabig csak tolni tudjuk, persze az ügyesebbek itt is tekerhetnek. Egy idő után az emelkedő után a lejtő jön és könnyedén begurulunk Várgesztesre. Ez a terep nem kíméli a kerékpárokat, ezért csak vastag kerekű bicó ajánlott. A kék jelzést követve Várgesztesen, a Horgásztó mellett kötünk ki, ahol a várgesztesiek egy pihenőhelyet alakítottak ki, rönk asztalokkal és padokkal. Ha elfogyott az innivalónk, vagy ennénk egy finom fagyit térjünk be a Vadásztanya Sörözőbe. Ha erőt gyűjtöttünk, tekerjünk ki Várgesztesről és a sárga turistajelzésen, a Malom úton induljunk vissza. Na ide aztán kell combizom és jó bicikli. Kb. 2 km-en keresztül egy eső mosta, köves és földes erdei emelkedőn kell felkapaszkodnunk kerékpárokkal. A talaj nem rossz, szóval csak kondi kell mindenhez! Miután felértünk, sóderes úton gurulunk Vérteskozmára.

Korábban Cusma, Kis-Kozma alakban fordult elő, Kosma személynévből származik. Később, 1908-ban kapta meg a Vértes előtagot. A Gesztesi Vár tartozékaként először 1300-ban említik, mint katonai szálláshelyet. A török időkben gróf Eszterházy Antalnak voltak itt birtokai. A területet korábban csákváriak, majd pákozdiak bérelték. Kozmát 1742-ben gróf Eszterházy Ferenc a betelepített németeknek adományozta A német nyelvű krónika szerint kozmát 1770-ben Ulm vidékéről telepítették be. A templomot Koslam és Demian szentek tiszteletére ajánlották fel. A katolikus tanár, egyben jegyző is 50 gyereket oktatott németre és magyarra.  Eredetileg az utca jobb és bal oldalán, fekete alapon, fehérre meszelt házak álltak szalmaborítású tetővel. A körülmények kedvezőtlenek voltak: a közlekedés nem volt megoldott, nem volt lehetőség a terjeszkedésre, így sokan elvándoroltak. A háborús éveket követően gyakorlatilag kihalt, csupán néhány őslakos maradt. Vérteskozma természetvédelmi területen fekszik. A falu ma üdülőfalu, ahol Községvédő Egyesület működik a hagyományos falukép megőrzése érdekében. Kozma skanzen jellegű település, ahol az évente megrendezett búcsú keretében neves művészek adnak műsort a templomban. 1992-ben emelték a kitelepítettek emlékét őrző emlékművet. Kozma és környéke Ökoturizmusra, kerékpározásra, vadászatra alkalmas terület. Egy 12 férőhelyes turistaház és külön vadászház várja az ideérkezőket. Egyéni igényeknek megfelelően további szálláslehetőség is igényelhető.

Innen a Fáni-völgyön keresztül jutunk Vértesboglárra. Itt elég már csak a lendület....és "otthon" vagyunk.

Szár vasútállomás – Fáni-völgy – Vérteskozma
(19 km, 100 m szintemelkedés)

A gyalogos túraleírások között szereplő útvonal kerékpárral történő bejárásra is alkalmas. A vasúti pályatestet a Piros sáv jelzésen elhagyjuk nyugati irányba, s a kis patakon átkelve beérünk Szárra. A S sáv jelzést követve átkerekezünk a településen, majd a szélső házak elhagyása után jobbra fordulunk, és a délnyugati irányú úton haladunk tovább. Enyhén hullámos földúton, helyenként pár méteres löszfoltok mellett, illetve között kirándulunk. A 185-ös magassági pontnál északnyugati irányú dűlőúthoz érünk, s ezen megyünk tovább kb. 450 métert a régi szőlőkig, majd ismét kb. 400 méter után délnyugatnak fordulunk. Ezután kb. 100 métert északnyugat felé megyünk, majd állandóan délnyugat felé haladunk, míg el nem érjük az erdő szélét, és egyben a Fáni-völgyi műutat. Egy kilométerre innen csatlakozik utunkhoz a Szálláskút felől jövő műút.
Az északnyugati irányú völgy száraz vízmosása mellett kerékpározunk, amely csak nagyobb esőzések idején telik meg vízzel. Ekkor viszont – mint a szerte heverő sziklatömbök mutatják – az áradat pusztító erővel zúdul végig rajta. A kanyargós völgyben helyenként festői sziklarészletek gyönyörködtetik a természetjárót. A műút érinti a Hirczy-emléket is, melyet a Magyar Munkások Turista Egyesülete állította 1929-ben, HIRCZY KÁROLY elhunyt társuk emlékére. E helyen torkollik a Fáni-völgybe a Sárkánylyuk-völgy. A Sárga jelzés mentén nyugati, majd déli irányban, és pár percen belül elérjük a kőfejtőket. Az Ördög-szószék mellett elhaladva a Zöld sáv jelzésre térünk, mely Vérteskozma délkeleti végén bukkan ki. A délnyugati irányú műúton a Kaszap-kút érintésével a vérteskozmai elágazónál lévő autóbuszmegállóhoz érünk, ahonnan Székesfehérvár, Csákvár vagy Tatabánya irányába haladhatunk tovább.

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
 

Fotógaléria

Fotógaléria