 |
Népesség: Terület: |
Vértessomló a Vértes hegység északnyugati lejtőinek előterében, a Somlyó-hegy lábánál, rendezett utcáival, szép házaival, festői környezetben Tatabánya szomszédságában terül el. A település és környéke már a római korban is lakott hely volt. első okleveles említése 1326-ból, Károly Róbert idejéből maradt fenn, s ebben az iratban a király a Csák nemzetség tagjaival kötött egyezséget, miszerint átveszi tőlük a felsorolt birtokokat. Vértessomló semyenfelde néven szerepel. A község közelében az erdő közepén emelkedik a gótikus Vitány vár, vadregényes romja, melynek első okleveles említése 1324-ből származik. Vitány a Vértes északi lejtőjén, a mai Vértessomló közelében épült 377 m tengerszint feletti magasságban, egy keskeny hegygerincen. Vértessomó a török dúlások idején elnéptelenedett. A települést akkor Pusztasomló néven említik. 1734-1737 között Esterházy József gróf katolikus németeket telepített ide. Ők sokféle változatban ejtették ki és használták írásban a település nevét: Semle, Zsemle, Zsömléd, Schemling. Végül 1890-ben miniszteri rendelettel a Vértessomló elnevezést kapta. A gazdaságföldrajzi tényezők döntően befolyásolták a németajkúlakosság életét, akik elsősorban fakitermeléssel, kőfejtéssel, mészégetéssel, földműveléssel foglalkoztak. A XVIII. század közepén az itt lakók közvetlen a felszín alatt húzódó szénrétegre bukkantak, s 1746-tól a barnakőszén fejtésével is foglalkoztak már. A magyarországi szénbányászat bölcsőjének helyszínén a bányászat emlékét emlékmű őrzi. A község legfőbb látványossága a huszártornyú, római katolikus, búcsújáró, kegy- és műemléktemplom melyet a tatai Schweiger Antal szobrai díszítenek, és oltárképe a bécsi kapucinusok által őrzött Mária kegykép másolata. Az eredeti kápolnát az Esterházy család sokszor bővíttette, majd 1875-ben alakíttatta barokk stílusú templommá. A település központjában áll az 1836-ban épített kápolna. Kellemes, közkedvelt kirándulóhelyei a Mátyás-kút, a Szarvas-kút, és a Szép Ilonka- forrás, mely a legenda szerint itt látta meg Mátyás király Szép Ilonkát. Vértessomló különös hagyománya a húsvétkor megrendezett tojásgurítás. Állandó programjai emellett májusban a Falunap; júliusban és novemberben a Somlói búcsú; decemberben a Szent Borbála ünnep. A ma is szép tiszta, csendes falu, kitűnő pihenőhely, ahol gazdag kínálatból választhatnak a látogatók.
Szerző: Karsa Dóra, Schüller Szöllősi Eszter & Viszló Levente
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Vértessomló Község Önkormányzata
2823 Vértessomló, Rákóczi út 63.
Tel.:34/593-440
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
web: www.vertessomlo.hu
Letölthető leporelló:
