 |
Népesség: Terület: |
Az 1431 lelkes kis falu, Csókakő a Vértes peremén, a Móri-árokban fekszik, 20 km-re Székesfehérvártól. A 81-es úton ideérkezőt már messziről köszönti a falu híres büszkesége, a község nevét adó vár.
Történelem
A vár és a falu honfoglalás és Árpád-kori elődjére van néhány adat. A Bödönkúton falu vagy tanyák létezésére utaló cserepeket találtak. Rómer Flóris még látta annak a templomnak a romjait, amely a Puszta-Csókával azonos falu lehetett. Látóhegy és Pusztacsóka találkozásánál egy domb található, ahol emberi csontokat és koponyákat találtak. Ez a terület lehetett a vár és a falu 10–13. századi elődje. A mai 81-es út korabeli elődje még a várhoz közelebb szelte át a térséget. Vele azonosíthatjuk Magyarország legfontosabb nemzetközi nagyútját, amely azonos a tihanyi alapítólevélben említett „hadi úttal”. A Csákok építette vár a tatárdúlás után, a 13. században épült, 1299-ben Csoukaku néven említi levelében István nádor. A vár a 14. században Gesztes, Vitány és Oroszlánkő mellett a vértesi várláncolat fontos egysége volt. Csókakő 1327-ben királyi vár lett, majd egy évszázad múlva zálogként a Rozgonyiak kapták meg. A Rozgonyiak kihalása után házasság révén a Kanizsaiak, majd később, 1557-ben hosszú időre a Nádasdy család birtokába jutott. 1543-tól 1687-ig török végvárként funkcionált, majd a Győr és Komárom felől érkező főutat ellenőrző másod-, illetve harmadrendű elővárként funkcionált. A vár hadászati jelentősége a törökök kiűzése után megszűnt, és a Csókakő elnevezés a lassan újra benépesedett településre tevődött át. A legvalószínűbb azonban az, hogy a vár és később a település a csókáról (vagy a hollóról) kapta a nevét, mivel ez a varjúféle szívesen költ a sziklafalakon. A vár közelében kezdődött a térség egyik legnagyobb csatája, a csókakői csata, amelyet Székesfehérvár elfoglalására vívtak a magyar-német és a török csapatok. A csatában részt vett a szentté avatott Brindisi Szent Lőrinc is, aki gyalog bejárta egész Európát, prédikált és minden erejével küzdött a török hatalom ellen. Emlékét a móri kapucinus templomban elhelyezett arckép, és a Rovátkai Lajos által készített mennyezetfreskó örökíti meg. A birtok földesurát, Nádasdy Ferencet 1671-ben felségárulás miatt fő- és jószágvesztésre ítélték, így birtokait elkobozták. Az elkobzott birtokot ezt követően a császári udvar egyik fő hadiszállítója, a báró Hochburg család vásárolhatta meg, majd nőágon a Lamberg család birtokába került. Az első telepeseket Lamberg gróf hozta be még 1752 előtt. A szőlők komoly értéket jelentettek Csókakő számára, a lakosság egy része megélhetésének forrását jelentették és jelentik még most is. Az 1860-as évek elején nyílt meg a község határához közel elhaladó, Székesfehérvárt Újszőnnyel összekötő vasútvonal, amelynek később lett egy Csókakő nevű megállója is. A második világháború után Csókakő élete nehezen indult meg. 1944. november 1-jén 842 főt számlált a település, ez azonban 1945. április 25-ére 703 főre apadt. 72 ház vált lakhatatlanná.
Látnivalók
Az Országos Kéktúra útvonala kettészeli Csókakőt, így a bakancsos turizmus kedvelőit is szívesen látják a településen. Csókakő déli határában egy 20 ha-os területen alakították ki a Jordán Parkerdőt, amelyben a százévesnél is idősebb csertölgyállomány mellett számos védett és fokozottan védett növény él. A helyi védettségű terület nemcsak a természet iránt érdeklődők, hanem a sportolni vágyó turisták igényeit is ki tudja elégíteni. A táj szépségének és a helyben élők vendégszeretetének köszönhetően az utóbbi években a csókakői hegyoldal borpincékkel, hétvégi házakkal népesült be és kedvelt kirándulóhely lett. A móri borvidékhez tartozó község híres bora az ezerjó, mely sokak szerint ezen a tájon terem a legjobb minőségben. A faluban elszórtan is találunk borpincéket, de a pincesorokat az Alsó-Magyalos és az Arany-hegy alatt alakították ki. A település legnagyobb rendezvénye az 1999 óta minden évben megrendezésre kerülő a Csókakői Várjátékok, mely minden évben a környékbeli lovagrendek bemutatkozásával és a lovagok harci bemutatójával, színvonalas műsorokkal várja az érdeklődőket. A csókakői vár 300 éves pusztulásának a helyben szerveződött Várbarátok Társasága vetett véget. A rendszerváltást követően szerveződött egyesület tagjai szakértő irányítás mellett, társadalmi munkában kezdték el a vár újjáépítését. A régészek elsősorban olyan terveket álmodtak meg, amelyek élhetővé teszik a várat. E helyi kezdeményezés eredményeként ma kőről kőre épül fel a vár, hirdetve az összefogás eredményeit, 2013-ban a kaputornyot, 2014-ben a kápolnát adták át, 2015-ben a kapitányi híd, az ágyúállás, a pénztárfülke és a felüljáró újult meg. A Nemzeti Várprogram keretében felújított vár – amely impozáns épülete ennek a kis vértesi településnek – ma szabadon látogatható. 2006-ban jelentős beruházások valósultak meg községben. Átadásra került az Idősek Otthona, Szent Donát püspök szobra, és az új Művelődési Ház. 2007-ben a Bányaudvarban felavatták a Trianoni emlékhelyet, amelyen részt vettek a falu lakói és a civil szervezetek. Itt található Horthy Miklós első köztéri szobra. A kis falu élénk társadalmi életét ma számos egyesület, társaság jelzi, melyek rendszeres résztvevői a natúrparki rendezvényeknek.
szerző: Karsa Dóra, Schüller-Szöllősi Eszter & Viszló Levente
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Csókakő Önkormányzata
8074 Csókakő, Petőfi Sándor u. 3.
Tel./Fax: 22/422-001
e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
web: www.csokako.hu
Letölthető leporelló:
