 |
Népesség: Terület: |
Pátka Fejér megye szívében, a Császár-víz bal partján, a megyeszékhelytől, Székesfehérvártól északkeleti irányban mintegy 15 km távolságra helyezkedik el. A szalagtelkes település 129 m-es tengerszint feletti magasságban, változatos, dimbes-dombos vidéken fekszik. A község már a bronzkorban lakott hely volt, amiről feltárt leletek tanúskodnak, többek közt a Szűzvár magaslatán lévő bronzkori földvár sáncai is. A Dunántúlt megszálló a kelták időszakában Pátka kelta főhelyként szerepelt. A község határában elterülő Kőrakáspusztán maradt fenn a római kori Pannónia egyik különleges emléke, a pátkai kőgát. Az építmény egykor halastóvá duzzasztotta a patak vizét, és a tavaszi árvizek ellen védte a völgy déli kijáratánál működő római villagazdaságokat. Az első írásos említés 1192-ből származik: Patca, illetve Pathka néven említik a települést. Nevének eredete az ősi magyar Paty személynévnek a -ka képzős bokros származéka. A település mai névrokonai Páty, Pátyod, Rábapaty és Sokorópátka. A 15. századi források a falu (possessio Pathka) említése mellett preadium Opathkáról is szólnak, bizonyságául annak, hogy a mai Pátkával átellenében, a tójobb partján Ópátka is létezett. 1426-ban a település és térsége a tatai vár, 1430-ban már a csókakői váruradalom tartozéka volt. Székesfehérvár török elfoglalásával (1543) Fejér megyében is közel 150 évre állandósult a török uralom. Súlyos megpróbáltatásokat élt át a lakosság a török hódoltság évtizedei alatt, a falu teljesen elpusztult és átmenetileg elnéptelenedett. A jelenlegi falu 1640-ben létesült betelepített lakosokkal. Az új község teljesen református lett. A település gazdasági megerősödése a török kiűzése után következett be. 1692-ben Pátka a Hochburg család kezébe került, és ennek a családnak az örökösei birtokolták 1945-ig (Trauttenberg, Tallián, Ivánka családok). 1707. augusztus 28-án, a Rákóczi vezette szabadságharc egyik jelentős eseménye zajlott le Pátkán. A szabadságharc egyik legdicsőbb vezetője, Bottyán János kuruc generális – vagy ahogy a nép nyelvén máig is fennmaradt, Vak Bottyán – Pátka községben tartotta meg a dunántúli haditanácsot. A település földesurainak támogatásai révén a korábban tiszta református község lassan vegyes (katolikus, református) vallásúvá vált. Az 1848. szeptember 29-i pákozdi csatában szétvert ellenség egy része Pátkára özönlött. Seregeink Pátka alatt rohantak rá az ellenséges táborra, s a megfutamodott horvátok a községbe menekültek, ahol a nép megtámadta őket. 1898-ban több település összefogásával vasútvonal épült Székesfehérvár és Bicske között. A vonalat november 23-án adták át a forgalomnak. Az új vasút nyújtotta lehetőségek kihasználásával soha nem tapasztalt ütemű fejlődés indult meg Pátkán is.
Az első világháborúban elesett 92 személynek állít emléket a község főterén elhelyezett emlékoszlop. Ezzel szemben áll a második világháborúban elesett 64 pátkai hősnek és 75 polgári áldozatnak állított emlékmű is. Pátka népessége a 19. század közepén meghaladta a 2000 főt, a népesség jelentős csökkenésére az 1950-es évektől került sor, így napjainkban 1662 fő az állandó lakosok száma. Pátka mai életét Székesfehérvár közelsége határozza meg, a munkaerő nagyobb részét a közeli megyeszékhely ipari parkjainak üzemei kötik le. A település gazdaságában jelenleg a mezőgazdaság a meghatározó gazdasági erő, az ipar elhanyagolható, a turizmus pedig még csak kis mértékben van jelen. A festői környezetben kanyargó síneken 1979-ben megszűnt a vasúti személyszállítás, a pályatestet Lovasberény és Bicske között felszedték, ma már csupán teherforgalom zajlik a vonalon Lovasberényig. Az 1990-es évek elején tanulmányterv készült a vonalszakasz „turistacélú” járhatóvá tételéről. Ennek megvalósulása igazi kirándulóhellyé emelné úgy Pátka községet, mint a többi e vasútvonal mentén fekvő települést is.
Szerző: Karsa Dóra, Schüller-Szöllősi Eszter & Viszló Levente,2019
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Pátka Község Önkormányzata
8092 Pátka, Vak Bottyán tér 4.
Tel.: 22/580-506
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
web: www.patka.hu
Letölthető leporelló:
