 |
Népesség: Terület: |
Bodmér a Vértesi Natúrpark legkisebb települése, a Vértestől keletre, Csákvár és Bicske között található. Köznemesi telepítésű múltja miatt – a többi településsel összevetve – rendkívül érdekes különbözőségekkel rendelkezik. Köznemesi település az Árpád korban létrejött roppant kiterjedésű dunántúli, vértesi uradalmak, a zsellérek, parasztok és uradalmi cselédség lakta falvak tengerében. Református település a katolikus települések között. Színmagyar település a környező – Mária Terézia korától betelepített – német ajkú falvak közt. E köznemesi múlt a beépítés formáján is visszaköszön, hiszen a település nagy részén hatalmas portákon szabad állású házakat láthatunk még ma is. A kis község négy szépen rendezett utcája, takaros házai családias környezetben fogadják a látogatót.
Történelem
Írott emlékek a települést először 1311-ben említik. Ezt követően 1325-ben Budmer, 1379-ben Poss. Bodmer, 1365-ben Nobiles de Bodmer, 1487-ben Bodmer, 1498-ban Bothmer alakban találkozhatunk nevével. A község a török korban a többi környékbeli településhez hasonlóan elpusztult, s utána egy darabig csak pusztaként szerepelt. A török idők vége felé, 1667-ben népesült be ismét, amikor a pápai gyökerekkel rendelkező Toldi, Dezső, Kaszap és Kovács családok kapták meg birtokadományulkülönböző érdemeikért. A török idők utáni nemesi falu közbirtokossági földhasználatáról és mindennapjairól felbecsülhetetlen adatokat tartalmaznak a református egyház történeti feljegyzései.
Látnivalók
Különösen hangulatossá teszi a települést kettészelő Bodméri-víz, a partjára ültetett szomorúfűzfa-sorral. A patak partja, valamint a források környékén kialakított pihenőhely kellemes kikapcsolódást kínál az arra járóknak. Bodmér fontos kultúrtörténeti emléke a török idők előttről származó Pusztatemplom, melynek köveit már a 18. század végén elhordták és malomépítéshez használták fel, de maradványaiból még egyet-kettőt sikerült fellelni. Az egykori templom helyétől, a régi temetőtől továbbhaladva a Porkoláb felé, egy egykori sáncnak a nyoma látható. A hegyoromról csodálatos kilátás nyílik a Vértesre, a Váli-völgyre s az egész vidékre. A község határában található területeket a népnyelv különböző jelzőkkel illette, melyekhez mondák is kapcsolódnak. A népmonda szerint a község délkeleti része feletti dombon található Törökvágási-dűlőnél volt hajdan a törökökkel vívott csata, akik futásnak eredtek és közben azt kiabálták: „Bogo – mér”, és innét kapta a község a nevét (ez a feltevés nyelvészeti szempontból nem állja meg a helyét). Szár felé utazva a falu határában található egy kő, amely az első magyar óceánrepülők landolásának helyszínét jelzi. Endresz György pilóta és Magyar Sándor navigátor elsőként repülték át a Juctice for Hungary nevű repülőgépükkel az óceánt, s tették meg a New York – Budapest távot 1931. július 16-án, azonban üzemanyaghiány miatt Bodmér közelében kényszerleszállást kellett végrehajtaniuk. Ők voltak az első óceánrepülők, akik ilyen mélyen berepültek az európai kontinens területére, az ő emléküknek tiszteleg a márványtábla.
Nevezetességek
A jó levegőjű, gyönyörű nagy portákkal rendelkező, csendes, gyümölcstermő településhez kötődnek anyai ágon az 1848-as szabadságharc idején a kerület országgyűlési képviselője, Madarász László egykori rendőrminiszter, illetve testvére, Madarász József. Madarász József büszkélkedhet a leghosszabb időn át parlamenti képviselőként dolgozó címmel, hiszen 56 éven át töltötte be e tisztséget, s 100 esztendős korában még korelnökként felszólalt a Parlamentben, miközben egyik fia töltötte be a korjegyző (legfiatalabb képviselő) szerepét.
Szerző: Karsa Dóra, Schüller-Szöllősi Eszter & Viszló Levente
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Bodmér Község Önkormányzata
8080 Bodmér, Vasvári Pál u. 58.
Tel.:22/354-095
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
web: www.bodmer.hu
Letölthető leporelló:
