Csák nembeli III. Máté vagy Trencséni Máté  (1260 körül – Trencsén, 1321. március 18.)

A nagy hatalmú főúr a Csák nemzetségből származott, melynek ősi birtokai a Vértes hegység területén voltak. A Csák nemzetség őse Szabolcs vezér volt, aki több krónikában a hét vezér egyike, aki Árpádot követte a nagyfejedelemségben. Árpád egyik felmenőjének a fia vagy unokája lehetett Szabolcs.

Az 1896-ban kiadott Csákvári Református Egyház története című könyv, így ír a községről:

A történelem azt mondja Csákvár eredetéről, hogy a honfoglalás idejében a mostani Vértes hegység környéke Előd és Szabolcs vajdáknak jutott osztályrészül, ez utóbbinak unokája Csák vetette volna meg alapját, kinek nevéről vette elnevezését is és akinek nemzetsége egész a XIV. századig birtokolta a vidékkel együtt. Némely történetírók szerint a tulajdonképpeni Csákvár a maitól északnyugatra, Kőhányás és Vértes-Szentkereszt között feküdt volna, de már a XIII. században leromboltatott. Hogy azonban a mai Csákvár is bírt valamely várszerű építménnyel, mutatni látszik az a körülmény, hogy az a magaslat, amelyen az ágost. hitv. templom áll, ma is várdombnak neveztetik.

895-ben kezdődött a honfoglalás. A magyar törzsek a Kárpát-medencét fokozatosan, részenként szállták meg. A honfoglalók erre a területre 900 körül értek. A területet Előd, Szabolcs-vezér apja, kapta Árpád vezértől, azzal a kikötéssel, hogy ő lesz a nyugati határőrség vezetője. Így lett Előd a Vértes keleti részének: a mai Csákvár, Gánt, Kőhányás, Kozma és Majk területének ura. A történetírók szerint Szabolcs vezér a Vértes tövében hatalmas várat kezdett építetni, amelyet Szabolcs vezér unokája Csák fejezett be. A várat I. András 1046-ban leromboltatta, de a vár körüli település fennmaradt.

Életrajzhttps://hu.wikipedia.org/wiki/Cs%C3%A1k_M%C3%A1t%C3%A9_(trencs%C3%A9ni_tartom%C3%A1ny%C3%BAr)