Az Adorjánházi, vagy Bárocházi barlang első említése 1829-ből való, amikor Holéczy Mihály a barlang bejáratánál akkor még megfejthetetlen római feliratokról ír. A szentély felirata: Diananak szentelve Marcus Aurelius Constantinus a pretorianusok vetranusa fogadalmát szívesen teljesítette. A Csákvártól 2 km-re délre, a Gubahegy dolomitjában elhelyezkedő barlangnak 3 nyílása van. Mórocza Lajos jegyző 1864-es leírása szerint a barlangot a népnyelv Bárocházának nevezte el a török háborúk alatti lakójáról, aki a Bárocz család tagja volt. 1924-ben kezdték először kalandvágyó turisták feltárni a barlangot. A próbaásások során nagyszámú jégkorszaki csontot találtak, ami nagy szenzációt keltett, s a hír megjelent a napi sajtóban is. Ez felkeltette a Magyar Földtani Intézet figyelmét is a munkára és Dr. Kadic Ottokár, királyi főgeológus lejött Csákvárra. Ez a harmadik leghosszabb vértesi barlang, mindhárom ágával együtt 61 m a hossza. A barlangban történt ásatások során 205 állatfaj maradványait találták meg különböző földtörténeti korokból. A kutatók véleménye szerint ez a rendkívül nagyszámú lelet annak köszönhető, hogy a barlangot folyamatosan hiénák és egyéb ragadozók lakták, melyek a barlangban fogyasztották el táplálékukat. Megtalálták itt, például a lovak ősét, a hippariont, mely a pliocénban vagyis 6-8 millió éve élt. Abban az időben télen-nyáron afrikai forróság, szubtrópusi, trópusi éghajlat uralkodott itt. A háromujjú ősló, mely gyors és kitartó futó volt, körülbelül akkora lehetett, mint egy póniló. A csákvári leletek igazolják, hogyan fejlődött vissza a lovak a két hátsó ujja. De találtak itt barlangi medve, hiéna, kardfogú tigris, zsiráf….stb. csontokat. Mára már természetesen megváltozott a Báraczházy barlang élővilága. A keskeny járatokat főként denevérek lakják, mint a kései denevér, vagy a kis patkósorrú denevér. Ez utóbbi kis termetű fajunk, mely inkább hegyvidékeken található. Télen barlangokban, bányákban telel, nyáron tornyokban, padlásokon is előfordul. A barlang környékén megfigyelhető madárfajok a zöldike, csuszka, vörösbegy, a madárhangokat utánzó szajkó, vagy a vadgerle.

  •  Elemlámpa, túracipő, bakancs használata ajánlott

Hírek

  • Vízgazdálkodás közvélemény-kutatás 2025.05.15.

    A kitöltést IDE kattintva kezdheti meg.   A Vértesi Natúrparkban a nagy tájak szemmel láthatóan, igen markánsan elkülönülő élőhelyei mellett a finomabb, apróbb, testet és lelket gyönyörködtető látnivalóit mintha csak igazán értő kézzel oktatás,...

  • Odúkihelyezés Szárligeten 2025.04.16.

    A Pro Vértes természetvédelmi munkatársa a Tegyünk Együtt Ligetért Egyesület kezdeményezésben közreműködve odúkat telepített Szárligeten, a Cseresznyés-árokban. Az odúk között 12 db B- és 6 db D-típusú madárodú, valamint egy denevérodú került...


Aktuális programok

Mostanában nincsenek események

Programnaptár

H K Sze Cs P Szo V
1
5
7
9
12
13
14
15
19
20
21
22
27
28