A Pro Vértes évek óta elkötelezetten dolgozik a Vértesi Natúrpark klímastratégiáján, amely átfogó útmutatást ad majd a települések és a lakosság számára a klímaváltozás okozta kihívásokhoz. A következő évtizedekben ugyanis nem engedhetjük, hogy a minket körülvevő táj csupán passzív elszenvedője legyen a változásoknak, és hogy a térség jövőjét a véletlenek alakítsák. Ez a proaktív hozzáállás kulcsfontosságú ahhoz, hogy felkészülhessünk jelenkorunk legnagyobb kihívására, amely éppen felborítani készül a Vértes folyamatainak több évezredes, sőt évmilliós rendjét.
2023-ban készült el az az úttörő munkaanyag, amely nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy a településeket érzékenységi besorolás alapján osztályozza azt szemléltetve, hogy milyen mértékben is vannak kitéve a változó éghajlat romboló hatásainak.
A kezdeményezés 2024-ben lépett az egyik legfontosabb, a társadalmi párbeszéd szakaszába. A Vértesi Natúrpark 17 településéből 16 esetében sikerült megismertetnünk a munkaanyagot, ezzel pedig a helyi közösségek is beépíthették véleményüket a terület jövőjét meghatározó alkalmazkodási folyamatba. Ezeken a társadalmi egyeztetéseken nem csupán informáltuk a helyi lakosságot, hanem a felmerülő kérdések és a beérkező kiegészítő információk révén a stratégia valóban a helyi igényekre szabottan, alulról építkezve formálódhat.
A hiányzó adatok
A társadalmi egyeztetések után a települések csatlakoztak a Pro Vértes javaslatához, miszerint a klímaváltozás elleni harcban létfontosságú egy korszerű mérőhálózat kiépítése. Ez az elhatározás hatalmas előrelépést jelent, hiszen a hatékony alkalmazkodáshoz nélkülözhetetlenek a hiteles, helyspecifikus adatok. A mérőhálózat orvosolja majd ezt a súlyos hiányosságot, amely egy olyan alapvető első lépés, amit meg kell tennünk a további sikeres, tényekre alapozott tudományos munka érdekében. Ha elődeink ezt a lépést megtették volna, ma egy több évtizedes adatsor segítené a munkánkat, így viszont ez a hiányosság az első, amit orvosolnunk kell.
A Pro Vértes filozófiája a klímaváltozás terén az, hogy amit a lehetőségekhez mérten meg tudunk tenni, azt meg is kell tennünk, így erre bíztatjuk a natúrparki településeken élőket is. Az első mérőegységek, melyeket az Időkép szakemberei készítettek, már meg is érkeztek azokra a településekre, amelyek csatlakoztak a kezdeményezéshez, és még folyamatos gyártás alatt vannak további a további készülékek is.
Mindenképpen ki kell emelnünk, hogy az első beüzemelt állomás november 30-án Vérteskozmán kezdte meg az adatgyűjtést, amely teljes egészében civil finanszírozásból jött létre. A Vértes Kozma Alapítvány, valamint Boldog György által szervezett közösségi finanszírozás révén felállított egység a Vértes belső területéről szolgáltat rendkívül értékes adatokat, amelyek kulcsfontosságúak lesznek többek között a vértesi erdők védelmében.
A Natúrparki mérőhálózat egységeivel a helyi elkötelezettség immár kézzelfogható, mérhető valósággá vált. Ezek az adatrögzítő pontok igazolják azt, amit a Pro Vértes következetesen hangsúlyoz: a Vértes térsége egy kivételes emberi-szellemi potenciállal bír, amely nem csupán a pillanatnyi érdekek mentén cselekszik, hanem felelősségteljesen és proaktívan lép fel saját jóléte, a jövő generációk öröksége, és a Vértesi Natúrpark páratlan élővilágának megőrzése érdekében.