Az első pillanattól kezdve nyilvánvaló volt számunkra, hogy az értékes területek megőrzése csak hagyományos, legeltetéses (extenzív) gazdálkodással történhet.

A természetgazdálkodási programmal olyan mintagazdaság létrehozása volt a célunk, amely nem csak e területek ésszerű, ökológiai hasznosítását biztosítja, hanem hozzájárul a kapcsolódó népi életformák, szokások, néprajzi értékek fenntartásához és újjáélesztéséhez, valamint a fajtanemesítés szempontjából is értékes ősi háziállat-fajták megőrzéséhez. 1997-ben ezért egy kisebb szürkemarha-gulyát vásároltunk, melynek állománya napjainkban már mintegy 600 egyedet számlál. Így 100 év múltán ismét szilaj gulya legel a Csíkvarsai-réten. Legeltetéssel a szárazabb, valamint azon területeink hasznosítása történik, ahol a kaszálás a vízborítás, a madárfészkelés, valamint a fészkelőhelyként szolgáló zsombékok kímélése szempontjából sem kívánatos. A legelőterületeken állandó kiépítettségű villanypásztorral szakaszos legeltetés folyik. A villanypásztoron belül mindig található jó minőségű ivóvíz is. Mivel a ragadozó madarak szívesen vadászgatnak a pusztában, a villanypásztor-karó ülőfának is alkalmas módon van kiképezve. A szürkemarha gulya mellett egy 200 egyedet számláló bivalycsorda is segíti a legelőink "karbantartását". Az állatok a vegetációs időszakban, időjárás függvényében március-áprilistól az első komolyabb hóborításig a gyepterületen tartózkodnak. A gulya a Zámolyi-medence magasabb, szárazabb részén legel, míg a bivalycsorda a vizes területeken. Az állattartáshoz szükséges istállók és karámok a Százados tanyán kaptak helyet. Itt a régi tanyai élőhelyre jellemző fajok (kuvik, gyöngybagoly, gólya, vércse, búbos banka, fecskék) megtelepedését mesterséges kosarakkal, fészekodúkkal, ládákkal segítjük. Az állattenyésztési ágazat végtermékeként első alkalommal 1997-ben készítettük el a Csíkvarsai Csípős Csodafalat elnevezésű, szürkemarha húsából készült szaláminkat. A hagyományos készítési módnak, valamint az egyedi fűszerezésének köszönhetően azóta töretlen népszerűségnek örvend, sőt csemege változatban is ismertté vált. Az elmúlt években bivalyszalámi készítésével is foglalkoztunk és szerencsére egyre nagyobb a kereslet aziránt is.
 

 A Zámolyi-medencében végzett hagyományos természetgazdálkodás tehát:

• biztosítja a természeti értékek (fajok és élőhelyek) védelmét és fennmaradását,

• fenntartja a tájképi sokféleséget,

• az extenzív, külterjes tartással segíti az őshonos állatok génmegőrzését,

• élőhely-rekonstrukciókat és élőhely-fejlesztéseket, valamint tájrekonstrukciót valósít meg,

• elősegíti az egészséges, magas tápértékű termékek létrejöttét,

• hagyományos tájhasználatot valósít meg,

• elősegíti az eltűnő életformák, ősi népi mesterségek és az ezekhez kötődő hagyományok felélesztését.