Farmstart Network (UK)

Az Egyesült Királyságban a Mezőgazdasági Dolgozók Szövetsége (Landworkers' Alliance) 2015 óta szervezi a Farm Start projekteket az Egyesült Királyságban a tagszervezetekkel együtt. A Farmstartok egy új belépési útvonalat jelentenek a mezőgazdaságba. Lehetőséget kínálnak az embereknek arra, hogy védett környezetben próbálják ki a gazdálkodással és a termesztéssel kapcsolatos ötleteiket, miközben elsajátíthatják a saját gazdaság alapításához szükséges ismereteket, készségeket, önbizalmat és tapasztalatot.

A Farmstartok hozzáférést biztosítanak földterületekhez és felszerelésekhez, segítenek a piaci kapcsolatok kiépítésében, valamint üzleti támogatást, képzést vagy mentorálást nyújtanak.

E támogatás révén a Farmstartok a kezdeti szakaszban a pénzügyi kockázat és a stressz nagy részét leveszik az új belépők válláról.

https://landworkersalliance.org.uk/farm-start-network/

 

Martynika farm (PL)

A Martynika egy agroturisztikai permakultúrás farm, amely mezőgazdasági és kézműves (többek között permakultúra, fazekasság, újrahasznosítás, kályhaépítés és a régió hagyományos növényfajainak megőrzése) műhelyek szervezésére összpontosít. A farmot 2013-ban alapították Jaroszówka faluban (Nyugat-Lengyelország) Varsó városából érkezők. Egy parasztház felújítása után létrehoztak egy turistaszállással, valamint a gyermekek és felnőttek számára szóló szolgáltatásokkal rendelkező farmot.

A gyakorlatban azonban a mezőgazdasági tevékenységek a vártnál nagyobb kihívást jelentettek, ezért kezdetben az agroturizmus és a műhelyek fejlesztésére összpontosítottak. A helyi közösségbe való beilleszkedés érdekében a tulajdonosok különböző tevékenységekben vettek részt, például háziasszonyi körökben és falufejlesztési projektekben.

Eközben az üzemeltetők ismét a biogazdasággá való átalakításra és a marketing kialakítására koncentrálnak. A példa azt mutatja, hogy a mezőgazdasági termelésbe való belépés nagyon alapos felkészülést igényel, és hogy a gazdaságon kívüli bevételi források kezdetben fontosak lehetnek.

http://ps://farmamartynika.pl/

 

Közösség által támogatott gazdaságok (NL/BE)

A két gazdaság, a Herenboeren Land van Weert (Hollandia délkeleti része) és a De Wassende Maan (Nyugat-Flandria) azt mutatja be, hogyan lehet a polgárokat bevonni egy gazdaság tulajdonosi körébe.

A Land van Weert egy 20 hektáros gazdaság, amely zöldség-, gyümölcstermesztéssel és a helyi húsfogyasztási igények kielégítésével foglalkozik.

A tagok egy helyibélieket tömörítő tulajdonközösségen keresztül válnak társtulajdonosokká, melyhez egyszeri 2000 EUR, illetve heti hozzájárulást kell tenniük. A gazdálkodó a „Herenboeren Nederland" országos ernyőszervezet alkalmazásában áll, és a gazdaság működtetését látja el.

A De Wassende Maan a flamand biogazdálkodás úttörője a polgárok részvételével. A gazdaság 1986 óta működik, jelenleg 400 tagja van, akiknek legalább 3 darab, egyenként 290 eurós részvényt kell jegyezniük. Vásárlásaikból 3% kedvezményt kapnak. Van egy nonprofit egyesület is, amely a termőföld egy részét birtokolja, és biodinamikus mezőgazdasági workshopokat tart. A termékeket egy előfizetéses rendszeren és a mezőgazdasági bolton keresztül kerülnek forgalomba; de a vásárlást nem kötik a tagsághoz.

 https://www.dewassendemaan.be/

 

Plaine de Versailles Egyesület (FR)

A 2000-es évek elején megalakult a „Versailles-i Síkság Egyesület”, melynek célkitűzése, hogy megvédje a Párizstól nyugatra fekvő mezőgazdasági területeket. Itt ugyanis a növekvő urbanizáció egyre jobban fenyegeti a gazdákat, illetve a termőföldeket, rontva a környékbeliek életminőségét. Egyike volt azon kevés alulról jövő franciaországi kezdeményezésnek, amely az urbanizációval szembeni ellenállásra irányult.

A vidék újraélesztéséért és a mezőgazdaság hanyatlása ellen dolgozik, tevékenységi köreihez tartozik:

-              az új belépők és az élelmiszergyártók támogatása,

-              a különböző helyi szereplők közötti közös értékek és kapcsolatok kialakítása,

-              a politikai támogatás előmozdítása

-              a helyi önellátás előmozdítása

 

Farmkollektívák (FR)

A mezőgazdasági farmkollektívák olyan gazdaságok, amelyeket egynél több család működtet. Az esettanulmányhoz három mezőgazdasági farmkollektívát vizsgáltak:

-           Champ Boule a Pireneusokban egy „"Mezőgazdasági Csoportosulás a Kollektív Termelésért" (GAEC), amelynek 5 tagja 40 hektáron zöldségtermesztéssel, kecske- és szarvasmarhatartással foglalkozik.

-           A Loire menti Belêtre egy „"Termelőszövetkezet" (SCOP), amely 60 hektáron gabonaféléket, 3 hektáron pedig zöldségeket termeszt. A gabonaféléket saját pékségükben dolgozzák fel, ez után kerül kereskedelmi forgalomba.

-           Toussacq Párizstól délkeletre egy „"érdekeltségi szövetkezet" (SCIC), amelyben 8 független gazdálkodó 83 hektáron termel szántóföldi növényeket, zöldségeket, tejtermékeket és kenyeret.

Az interjúk feltárták az ilyen mezőgazdasági farmkollektívák erősségeit:

●          lehetővé teszik az új belépők számára a mezőgazdaságba való belépést,

●          nagyobb ellenőrzést tesznek lehetővé az értéklánc felett,

●          megkönnyítik a munka és a családi élet összeegyeztetését,

●          megakadályozzák a társadalmi elszigetelődést,   

●          a tagok megosztják a munkaterhet és a beruházásokat,

●          tudást cserélnek,

●          támogatják egymást az adminisztrációban vagy a marketing kialakításában.

A mezőgazdasági farmkollektívák pozitív demográfiai és társadalmi hatással vannak a vidéki térségekre. Tagjaiknak több idejük marad a helyi életben és a társadalmi hálózatokban való részvételre. A politikai döntéshozók sokat tehetnek a mezőgazdasági farmkollektívák támogatása érdekében, ugyanis problémák vannak a közösségek elismerésével, a külterületi ingatlanok építési jogával is, illetve a farmok átörökítésével.

https://www.leschampsdespossibles.fr/la-ferme-collective-de-toussacq/

 

Gut Wulksfelde (Németország)

A Gut Wulksfelde nagygazdasága az észak-németországi Hamburg virágzó külvárosi régiójában található. A földterület egy hosszú távra szóló bérleti szerződés alapján került a szervezet birtokába biogazdálkodási cél megvalósítása érdekében.

A Gut Wulksfelde ma 460 hektár szántó- és gyepterületet kezel, amelyek egy része természetvédelmi területekkel határos. Különféle termékeket állítanak elő, dolgoznak fel és forgalmaznak közvetlenül. A szervezet zöldséges- és veteményeskertet, mezőgazdasági boltot, bemutató pékséget, kávézót, éttermet, illetve biofutárszolgálatot üzemeltet. 230 embert foglalkoztat, akiknek többsége a feldolgozóiparban, az értékesítésben és a szociális tevékenységekben vesz részt. A farm fesztiválokat és szüreti mulatságokat szervez, valamint oktatási lehetőségeket kínál a környezetvédelem területén. A gazdaság megújuló energiát használ, és intézkedéseket tesz az energiafogyasztás csökkentése érdekében.

A Gut Wulksfelde rámutat arra, hogy egy nagy és változatos biogazdaság mennyi szakképzett munkahelyet teremthet. Németországban 100 hektáronként átlagosan 2,9 mezőgazdasági dolgozót foglalkoztatnak, Wulksfelde-ben ez a szám 100 hektáronként 50 dolgozó. A gazdasági és az ökológiai célok nem ellentétesek, azonban előfeltétel a kellően nagy mezőgazdasági terület és egy nagyvároshoz (és így a célcsoporthoz) való közelség, valamint a politikai akarat.

https://www.gut-wulksfelde.de/das-gut/

 

Észak-Szavói Vidéki Szakmai Szövetség (FI)

A közép-finnországi Nordsavo régióban a Szövetség azzal a céllal jött létre, hogy elősegítse a mezőgazdasági és erdészeti képzést, új vállalkozókat és szakmunkásokat vonzzon a térségbe, és bővítse az e területen tevékenykedők hálózatát, mivel a vidéki szakmák már nem annyira ismerősek a fiatalok és tanáraik számára.

A szövetség az elsődleges termelőtől a nagy ipari vállalkozásokig mezőgazdasági és üzleti túrákat szervez, iskolákban mutatja be a vidéki szakmákat, szakmai gyakorlatokat szervez, valamint tanáccsal látja el az iskolákat a tanterv fejlesztésével kapcsolatban.

 

Fiatal gazdálkodók Magyarországon (HU)

A Nemzeti Földalap által Magyarországon korábban állami tulajdonban lévő 1,7 millió hektárnyi földterület elárverezésével összefüggésben 2015-ben és 2016-ban mintegy 30 000 gazdálkodó szerzett földet. Közülük 1200 fiatal gazda volt. Ők átlagosan mintegy 4 hektár földet szereztek 3500 euró/ha piaci áron, ami még mindig kétszerese a magyarországi statisztikai termőföldárnak.

Az interjúk során kiderült, hogy Magyarországon alig lehet megkülönböztetni az utódokat az új belépőktől. Szinte mindegyiküknek van családi kötődése a mezőgazdasághoz, például rokonok ajánlottak nekik földet, a nagymamájuk hagyott rájuk egy vidéki nyaralót, vagy a családnak voltak mezőgazdasági ismeretei. Szinte mindegyikük így vagy úgy, de örökölt eszközökkel gazdálkodik.

Az alapítók többsége főállású gazdálkodó, a többségük 100 hektárra vagy annál nagyobbra tudta növelni gazdasága méretét, és ma már fizetett alkalmazottakkal dolgozik. Mindannyian legalább középiskolai végzettséggel, néhányan pedig egyetemi diplomával rendelkeznek.

Bár sokan közel állnak a természetkímélő szemlélethez, túlnyomórészt hagyományos módon gazdálkodnak, őseik gazdálkodási módszereit követve. Az ökológiai minősítés, a posztmodern értékek, a termelés diverzifikálása vagy a „"kisgazda" önkép ritkaság a magyar gazdaságalapítók körében. Nem foglalkoznak termékfeldolgozással vagy közvetlen értékesítéssel sem, a kollektív szervezeti formák pedig távol állnak tőlük.

A magyar gazdák osztoznak a más országokból származó kollégáikkal a földhöz jutás problémájában; bár jó információkkal rendelkeznek a földpiacról, egyszerűen túl kevés földterület válik elérhetővé a számukra.