A klímaváltozás jelen nemzedékünk egyik legnagyobb és legégetőbb kihívása. Ahogy az elmúlt időszakban a szélsőséges időjárás és az aszály folyamatosan átírta mindennapjainkat, nyilvánvalóvá vált, hogy egy térség sikeres alkalmazkodásának kulcsa a valódi tettekben és az összefogásban rejlik.
A Pro Vértes 2019 óta foglalkozik mélyrehatóan a térségben jelentkező, klímaváltozás által okozott negatív hatásokkal. Miközben folyamatban van a Vértesi Natúrpark klímastratégiájának kidolgozása, az erdőgazdálkodást forradalmasító lépések után most a vízgazdálkodás területén láthatunk követendő példát.
Az utóbbi években mindenki megtapasztalhatta, hogy a Kárpát-medence időjárása egyre szélsőségesebb irányba tolódik. A Vértes térségét perzselő aszályok és pusztító villámárvizek ostromolják, és eközben ráébredtünk, hogy a víz nem ismer határokat. Nem áll meg a települések peremén, nem kéri el a tulajdoni lapot, és nem folyik vissza oda, ahol később szükségünk lenne rá. Éppen ezért a szélsőségek elleni védekezés és a vízmegtartás sem lehet elszigetelt, egyéni akciók sorozata.
A Vértesben ezt felismerve a Császár-patak vízgyűjtőjén lévő földtulajdonosok és önkormányzatok múlt hét kedden társulásukkal új fejezetet nyitottak a térség vízgazdálkodásában.
A Zámolyi-medence és benne a Csíkvarsai-rét vizes élőhelyei a Vértesi Natúrpark egésze számára meghatározó jelentőséggel bírnak, a megállapodással pedig a tagok kiemelt célja a lakosság életminőségének, a térség gazdasági tevékenységének és élővilágának a védelme.
A döntés nem egy távoli irodában született, hanem egy tisztán alulról építkező szerves folyamat eredménye, amit a tapasztalat, a szükség és a jobbító szándék hívott életre. Ami ezt a lépést valóban kiemelkedővé teszi, az az a paradigmaváltás, amelynek köszönhetően egy ökológiai alapú alkalmazkodás veheti kezdetét, összefüggő vízrendszerként tekintve a Császár-patak vízgyűjtőjére.
Az alapító települések (Csákberény, Csákvár, Gánt, Vértesboglár és Pátka) mind felismerték, hogy a víz sorsa, és a helyi közösségek életminősége elválaszthatatlanul összefonódik. Ám egy ilyen rendszer működéséhez szükség van a földdel nap mint nap együtt lélegző, azon gazdálkodó emberre, valamint az ökológiai hálózatot ismerő szakmai háttérre. Az újonnan létrejött Integrált Vízgazdálkodási Polgári Jogi Társaság igazi erejét éppen az adja, hogy a települések mellett a térségi gazdák és gazdálkodó szervezetek (Czvikli Balázs, Fehér Ferenc, Gulyás Gábor, Fülöp Zoltán, Schäffer Balázs, Tamási Péter, dr. Vécsei László, Vida Tamás, Viszló Levente, az Orond Kft., valamint a kezdeményezést összefogó Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány) is alapítói a társaságnak.
E polgári jogi társaság – a jövőjét és lehetséges tartalmát tekintve – tehát sokkal több egy jogi dokumentumnál. Egy közös véd- és dacszövetség a klímaváltozás hatásaival szemben, azt tanúsítva, hogy a szétforgácsolódás helyett a tulajdonjog az összefogás eszköze is lehet, amellyel felléphetünk a vízgyűjtőn jelentkező kihívásokkal szemben.
Mindez újabb mérföldkőként bizonyítja, hogy a Vértesben élők – az alkalmazkodás jegyében végzett több évtizedes munkájukat folytatva – mindig képesek új ajtókat kinyitni e sokszínű táj fennmaradása és fejlődése érdekében.