A kihirdetés éve: 2006.
Területe: 29 településen 62.670 hektár
Települései: Bakonygyirót, Bakonyszentlászló, Bakonytamási, Écs, Felpéc, Fenyőfő, Gic, Győrasszonyfa, Győrság, Győrújbarát, Győrszemere, Kajárpéc, Koroncó, Lázi, Nagydém, Nyalka, Nyúl, Pannonhalma, Pázmándfalu, Pér, Ravazd, Románd, Sikátor, Sokorópátka, Táp, Tápszentmiklós, Tényő, Töltéstava, Veszprémvarsány
Képviselője és működtetője: Sokoró Ökológiai Park Alapítvány 
Honlap: www.naturzona.hu
Jelmondata/mottója: „Teremtés megőrzés – Felelős fejlődés”.

 

 

Előzmények

A Pannontáj-Sokoró Natúrpark létesítésének gondolata 1993-ra vezethető vissza. A Sokoró Alapítvány a térségi önkormányzatokkal ekkor fejlesztette ki azt a fenntartható vidékfejlesztési programot, amely ma is a munka alapját képzi. Az eltelt évek során jó kapcsolat alakult ki a térségi önkormányzatok, vállalkozók, kézműves mesterek és civil szervezetek között. Közreműködésükkel több, a térségi gazdákat, vállalkozókat segítő szervezet alakult, mint például a Pannonhalma – Sokoróaljai Borút Egyesület. A Pannontáj–Sokoró Natúrparkot 29 település hozta létre. A terület a sokorói - dombvidéket és a Bakonyalja vidéket részben fedi le. A Natúrpark megalakításával célunk egy fenntartható kistérség-fejlesztési program megvalósítása. A dombvidék é – i részén található Győr városa. Az utak a dombok közötti völgyekben haladnak. Környezeti szempontból nagy előnye a térségnek hogy keresztirányban nem szelik át utak a dombvidéket. Hátrány, hogy a dombvidék és a Bakonyalja települései 4 statisztikai kistérséghez tartoznak (Győr, Tét, Pannonhalma, Pápa). A Natúrpark megalakításával a települések egy önkéntes együttműködést valósítanak meg a tájegység természeti értékeinek megőrzésére. A dombvidékből következően a fejlesztési programok a domboldalak fenntartható használatára fókuszálnak. Olyan tájhasznosítást kell megvalósítani, amely a talajeróziót csökkenti, hiszen az erózió a legveszélyesebb térségi természeti erőforrást csökkentő folyamat. A tájhasznosítási fenntarthatósági szempontoknak legmegfelelőbb a gyógynövény -, gyümölcs- és szőlőtermesztés.

 

Természetföldrajzi jellemzők

A Bakony ÉNy-i előtere és a Győri-medence süllyedéke közt húzódó, három, egymással párhuzamos dombvonulatból álló Sokoró-Pannonhalmi dombvidék a Dunántúl északi részén, a Kisalföld közepén helyezkedik el. Élesen elkülönül a szomszédos tájtól, a térszín kb. 150 méterrel magasabb a környéknél. A Kisalföldből szigetszerűen emelkedik ki, mindenfelől alacsony hordalékkúp-síkságok keretezik. Ezen okokból kifolyólag a térség önálló egységként vizsgálható, sajátos mikroklímával, talajtani és élővilági adottságokkal rendelkezik. A Sokoró-dombság három hosszanti völgyek (Győrszentmártoni és Tényői) által tagolt, északnyugat-délkelet irányú dombvonulatból (Pannonhalmi, Csanaki, Tényői) áll. Ezek jórészt felsőpliocén eredetű, kavicsos-homokos folyóvízi összletekkel, szoliflukciós lejtőüledékkel és homokos lösszel borított pannon üledékből (agyag, agyagmárga, homok, homokkő) épülnek fel. Maguk a dombvonulatok is három részre tagolhatók. Legalul, a két völgyben a dombvonulatokat elválasztó allúviumok találhatók. Ezt követi egy eróziónak erősen kitett lépcsős felszín, majd legfelül kiemelt dombhátakat, tanúhegyeket találunk. A gerincek átlagos magassága 250 és 300 m közötti. Az egész dombcsoportra jellemző, hogy délről északra emelkedik. Legmagasabb pontja északon az Árpádkúti rész (314 m), de nem sokkal alacsonyabb a Macskalika tető (285 m), vagy a Pálosok elpusztult zárdájának emlékeit őrző Harangozóhegy (264 m). Az Illak legmagasabb pontja a Szent Imre-hegy (254 m), tőle nem messze magasodik a Bencés Főapátságnak helyt adó pannonhalmi hármas magaslat (280 m). A Sokoró természetes növénytakaróját mezofil és melegkedvelő tölgyesek mellett homokpuszták (Festucetum vaginatae) és pusztagyepek (Festucion sulcatae) alkotják. (Marossi et al. 1990) Foltokban több olyan gyepmaradvány is fellelhető, amelyek az eredeti mozaikos erdőssztyepp-növényzetről tanúskodnak. Ezekben olyan fajok fordulnak elő, mint az aranyfürt (Aster linosyris), a pongyola harangvirág (Campanula sibirica), vagy a védett apró nőszirom (Iris pumila), a borzas len (Linum hirsutum subsp. Glabrescens), a csajkavirág (Oxytropis pilosa), valamint olyan orchideafajok, mint a tarkakosbor (Orchis tridentata) vagy a poloskaszagú kosbor (O. coriophora).

 

Kulturális és társadalmi jellemzői

A Pannontáj-Sokoró Natúrpark területén a hagyományok ápolása inkább különféle közösségi események szintjén történik, kézművességgel nagyobb léptékben csak kevesen foglalkoznak. Ennek ellenére dolgozik a térségben fazekas, fafaragó, nemezelő, kosárfonó is. Ezeket a tevékenységeket a turisták is keresik. Egyes településeken (Pannonhalma, Győrújbarát) kézműves és néptánccsoport is működik. A hagyományos gazdálkodásából megmaradt értékek közül a legnagyobb részarányt a kaszálók teszik ki. Ezek jórészt a dombvidéken az egykori tölgyesek és bükkösök termőhelyein, erdőirtással kialakított és állandó kaszálással fenntartott mezofil jellegű dombvidéki kaszálórétek. A táj adottságaiból adódóan a művelési ágak közül kiemelkedik és jelentős értéket képvisel a szőlő, a kert és a gyümölcsös. A dombvidéken évszázados szőlőtermesztési hagyományokkal rendelkeznek a községek (Pannonhalma, Nyúl, Kajárpéc). A térségben található szórvány gyümölcsösök állományai a dombvidéken egyre ritkulnak, de pár fából álló állományuk még megtalálható a Szemere-vonulat, a Pannonhalmi-vonulat és Csanak északi részén. A térség nagy része a Pannonhalmi Borvidékhez tartozik, boraik külföldön is elismertek. A vidék jellemző szőlőfajtái a rizlingszilváni, királylányka, ezerfürtű, tramini, cserszegi fűszeres oportó, zalagyöngye és a chardonnay. A térség kiemelkedő értéke a Pannonhalmán található Bencés Főapátság, amely a Világörökség része is. A látnivalók, kiállítások szervezett formában megtekinthetők.

 

A Pannontáj-Sokoró Natúrpark jelene és eredményei

A rendszerváltás óta óriási fejlődésen ment át a Pannonhalmi Borvidék. Legjelentősebb borászata a Főapátságnak van, de nagyon sok fejlődőképes kis borászat jött létre. Egyre több helyi terméket kezdtek kisebb vállalkozásokban előállítani, valamint sokat fejlődtek a vendéglátó- és szállásadóhelyek is. A Pannontáj-Sokoró Natúrpark fejlődését elsősorban a térség természeti erőforrásait hasznosító termelésben látjuk. Kidolgoztuk a helyi termékek feldolgozási koncepcióját, a biotermelés tápanyag-visszapótlási rendszerét. A Pannontáj-Sokoró Natúrpark szervezeti és látogatóközpontját a Sokoró-térség úgynevezett Szemerei-dombvonulata mellett tervezzük kialakítani.

 

A Pannontáj-Sokoró Natúrpark céljai jövőképe

Pannontáj-Sokoró Natúrpark célja a táj természeti értékeinek megtartása mellett egy fenntartható tájhasználat kialakítása. Fontos igény az erózióvédelem szempontjainak alkalmazása a tájhasználatban. Tervezzük a termelés és feldolgozás integrált rendszerben történő megvalósítását, a térség vonzerejét helyi termékek előállításával növelését.

 

Főbb turisztikai célpontok:

• Pannonhalmi Főapátság és Arborétum.
• Béla-kút (Ravazd)
• helytörténeti múzeumok, gyűjtemények
• Vezetett túrák a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzetben
• ősborókás, ősfenyves
• Holt-Marcal
• pincesorok
• tanösvények, erdei iskolák (Ravazd, Győrújbarát)
• lovasturizmus
• vadászturizmus
• kerékpárutak