A kihidetes éve: 2018
Területe: 12 településen több mint 38 ezer ha, lakossága meghaladja a 27 ezer főt.
Tepelülései:
Képviselője és működtetője: Kelebia község
2018. júliusában szerzett natúrparki címet a Felső-Bácska-Homokhát Natúrpark, melynek szakmai előkészítése még 2014-ben kezdődött meg, a munkát pedig Kelebia Község Önkormányzata koordinálta. A natúrpark létrejötte a helyi települések közti összefogást szimbolizálja. A Felső-Bácska–Homokhát Natúrpark megvalósítása 12 bácskai és homokháti település együttműködésével jött létre. Ez a közös együttműködés jelentősen hozzájárul egy fenntartható természeti, társadalmi, gazdasági rendszer kialakításához. Településeik méltán lehetnek büszkék azokra az értékekre, amelyeket eddig is megőriztek. A natúrpark területén, amely 68 ezer hektárnál is nagyobb, 27 ezren élnek.
A térség különleges növénye a gyapjas gyűszűvirág és a spárga, valamint kedvelt élőhelye a földikutyának. Az ország egyik legritkább növénye, az egyhajú virág jelentős populációja található a Nagykéri-major környékén, de a tarka sáfrány is előfordul ezeken a területeken. Kelebia díszpolgára, dr. Juhász Miklós botanikus, címzetes egyetemi tanár összeállítást készített szülőhelye védett növényeiről. Az első helyen szerepel közöttük a februártól nyíló egyhajú virág, aminek eszmei értéke 30 ezer forint tövenként. Tarka sáfrány, homoki árvalányhaj, mocsári kosbor, szibériai nőszirom, homoki nőszirom, homoki kikerics, konkoly, báránypirosító és a tavaszi hérics is részei a kelebiai értéktárnak. Utóbbi boglárkaféle, sárgán pompázó telepeihez Krnács György kalauzolt. A tavaszi hérics – ami mérgező, de gyógynövény is, ám házi felhasználásra nem javallott, mert hatóanyagai nagyon erősek – a Dél-Alföldön ritka, de a kelebiai halastavak közelében jól érzi magát. A virág a latin nevét – Adonis vernalis – a mitológiai alakról Adoniszról kapta, aki az újjászületés és a férfiszépség megtestesítője.
A natúrpark életre hívásának célja, hogy a térség jellegzetes és gazdag természeti, tájképi és kultúrtörténeti értékeit, örökségeit - egy tájszintű együttműködés keretében - megőrizze, az utókornak átadhassa és minél több emberrel megismertesse. Terveik között szerepel a tematikus túraútvonalak kialakítása a natúrpark területén, ahova gyalog és kerékpárral is eljuthatnak az idelátogatók.A turisztika mellett a természetoktatás, azaz környezeti nevelés is szerepel a terveik között, de az épített örökség védelmét is fontosnak tartják. Vannak elképzeléseik vajdasági településekkel történő együttműködésre, hiszen ők is részei a tájegységnek, s ezért vannak Csongrád megyei községek a tagjaik között, továbbá civil szervezetek bekapcsolódását is várják programjaikba. A natúrpark idővel a térség minőségi védjegyévé válhat, ezzel is erősítve a térség fejlődését.