A kihirdetés éve: 2009.
Területe: 22 településen 38 260 hektár, lakossága mintegy 15 ezer fő
Települései: Alsótold, Becske, Bér, Bokor, Buják, Cserháthaláp, Cserhátsurány, Cserhátszentiván, Ecseg, Felsőtold, Garáb, Herencsény, Hollókő, Kozárd, Kutasó, Magyarnándor, Nagylóc, Nógrádsipek, Rimóc, Szanda, Terény és Varsány
Képviselője és működtetője: Cserhát Natúrpark Közhasznú Alapítvány
Honlap: www.cserhatnaturpark.hu
Jelmondata/mottója: "Éltető és élhető vidék"
Előzmények
A Palócföld talán legkarakteresebb része ez a kis sziget, ahol a fogyatkozó lakosság a hagyományokhoz, a szokásokhoz, a szellemi gyökerekhez ma is erősen ragaszkodik. A tradíciók tisztelete elsősorban az elzártságban keresendő. A vidéket még a vasút is elkerülte, ipar is csak nyomokban tűnt fel az elmúlt másfél évszázadban. Mára megmaradt zárványnak, sok kulturális értéket őriz a régi világból, ami máshol már véglegesen elveszett. A palóc gyökerek, a közös történelmi múlt és a hasonló társadalmi, gazdasági körülmények viszonylag egyveretű térséggé formálták. A tájegység természeti és lakói által évszázadok alatt teremtett értékeinek megóvására, az itt élő emberek boldogulásának segítésére átfogó szakmai előkészítő munka indult a Cserhát Natúrpark Közhasznú Alapítvány irányításával, melynek eredményeként 2009. október 22-én, Hollókőn megalakult a Cserhát Natúrpark.
Természetföldrajzi, természeti és táji jellemzői
A Cserhát Natúrpark a történelmi Nógrád megye közepén található. Nagy palócunk, Mikszáth Kálmán éppen erre a dimbes-dombos tájra gondolt, amikor az én görbe országomnak nevezte szülőföldjét, amelynek legbájosabb részei közé tartozik a natúrpark területe. A földrajzi tájbeosztás szerint a Központi-és az Északi-Cserhát területén találjuk a mozgalmas, üledékes kőzetekkel fedett dombvidéki tájat, melyből vulkáni képződmények emelkednek ki, éppen csak elérve a középhegységi magassághatárt. A natúrpark területén a természetközeli tájhasználati formák uralkodnak (erdő, gyep, vizes terület összesen 70%), a szántó hasznosítású terület 30% alatti. Számottevő rét-és legelőgazdálkodás folyik, a hagyományos szőlő-és gyümölcstermesztés maradványait is megtaláljuk még. A települések (különösen aprófalvak) fontos tulajdonsága, hogy beleilleszkednek természeti környezetükbe, a táj szerves részei. A terület élővilágában meghatározóak a kontinentális és mediterrán életföldrajzi hatások. Számos értékes életközösség, bennük ritka és nagy tudományos jelentőségű fajok sokasága őrződőtt meg ezen a tájon. A natúrpark területén két tájvédelmi körzet (A Hollókői és a Kelet-cserháti), hat Natuta 2000 terület, illetve több helyi jelentőségű védett természeti érték található. Utóbbiak között van a Nógrád megye legrégebben (1943) védetté nyilvánított értékei, a keselyréti kocsányos tölgyek Bujákon, az Egidius-és az Arethusa- forrás.
Kulturális és társadalmi jellemzői
A régió párját ritkítóan gazdag néprajzi különlegességekkel rendelkezik. Az apró falvak a palóc népi építészet és egyházi emlékek gyöngyszemeit őrzik, lakóinak településenként eltérő viselete a legszebb magyar népviseletek sorába tartozik. Jellegzetes a vidék tájkonyhája, a tárgyalkotó népművészet forma-és színvilága. Feledhetetlen élmény részt venni egy-egy hagyományőrző rendezvényen vagy egyházi ünnepen. A Cserhát Natúrpark falvainak története az Árpádok koráig vezethető vissza. A gazdag múltból adódóan várakkal, templomokkal, kastélyokkal, kúriákkal, irodalmi emlékekkel csalogatja az érdeklődőket. A leglátványosabb Hollókő, Buják és Szanda várának romjai. A templomok közül szépségeivel kiemelkedik a cserhátsurányi és nagylóci, a kastélyok és a kúriák közül a cserhátsurányiak és nógrádsipekiek. Az 1700-as évekből több faluban találhatóak Nepomuki Szent János szobrok, egykori kőhidak, jellegzetes kőpincék, pincesorok. A völgyekben megbúvó falvak a táj meghatározó tényezői. Szinte minden településen fellelhetőek még a településszerkezeti és népi építészet nyomai. Közülük azonban mégis leglátványosabb a Világörökség részeként számont tartott hollókői ófalu, vagy a terényi Szőlősor.
A Cserhát Natúrpark jelene és eredményei
A Cserhát Natúrpark alakulása óta eltelt 6 év legfőbb eredményének az tekinthető, hogy minden falujában található néhány olyan gazda, akik megértették és magukévá tették a mozgalom lényegét, küldetését. Ez az összességében több tucatnyi ember motorja a fejlődésnek, az erdeményeknek. Mára elmondhatjuk, hogy érzékelhető településeink összefogása, a közös fellépésben rejlő erő felismerése.
Említést érdemlő sikereink:
- A Natúrparkot átszelő Zöldút hálózat kiépítése befejeződött.
- Elkészült az "Élő Cserhát" Integrált Tájrehabilitációs és Vidékfejlesztési stratégia.
- Befejeződött a hagyományos gyümölcstermesztés értékeinek feltárása. A program folytatásaként képzések zajlottak elsősorban a régi gazdálkodási módok és a népi gasztronómia területén.
- A natúrpark falvairól több mint ezerperces mozgóképes faludokumentáció készült, emellett filmek készültek a tradíciókra épülő gazdálkodásról is.
- Sikerült felszámolni egy több évtizedes illegális hulladéklerakót a Kelet-Cserháti Tájvédelmi körzetben.
A Cserhát Natúrpark céljai és jövőképe
A létrehozásának és működésének fő célja a Palócföld épített és természeti környezetének védelme, rehabilitációja, a palóc nép hagyományainak, kultúrájának megőrzése, életminőségének javítása köré csoportosulnak.
A Cserhát Natúrpark főbb turisztikai célpontjai:
- a hollókői ófalu és vár
- Szanda és Buják várának romjai, a szandai pincesor, a Sasbérci kilátó
- a népviseletek, amelyek közül kiemelkedik a rimóci és a bujáki
- a rimóci főkötö kiállítás és hollókői babamúzeum
- a nagylóci Árpád-kori templom
- Nógrádsipek kúriái és szőlőhegye
- Terény látványosságai: a Szőlősor népi műemlékházai, csipkemúzeum
- Cserhátsurány kastélyai és temploma
- a béri andezitoszlopok
Főbb programok:
- Hollókői Húsvéti Fesztivál,
- Palóc búcsú a Palócok Vigyázó Keresztjénél július első szombatján Herencsényben,
- hollókői várjátékok (pünkösd, augusztus 20), várszínház,
- varsányi lepényfesztivál,
- bokri traktormajális (május első hétvégéje),
- szeptember-október hétvégéin más és más településen a szüreti felvonulások és falunapok,
- terényi nemzetiségi napok (július első hétvégéje
Tudja-e, hogy:
- Hollókő az első falu, amely az UNESCO világörökségi listára került?
- a hazai andezitvulkánosság legszebb emlékei közé tartoznak a béri Nagy-hegyen található homorúan hajlott andezitoszlopok, valamint periglaciális kőtenger?
- Glatz Oszkár, a 20. század elejének jelentős magyar festőművésze Bujákon töltötte a nyarait és legszebb képeinek jó része itt készült?
- Bethlen István, aki tíz évig volt Magyarország miniszterelnöke, a német megszállás idején hónapokig Herencsényben húzódott meg, hogy a letartóztatását elkerülje?
- Szent-Györgyi Albert világhírű tudósunk a Terényhez tartozó Kiskérpusztán töltötte gyermekéveit, ahol édespja gazdálkodó volt?
- a palóc tájkonyha sajátos keveréke az alföldi magyar és a hegyvidéki szlovák konyhának?
- valószínűleg a Cserhát Natúrpark falvainak egyikében él a legfiatalabb magyarországi asszony, aki a mai napig népviseletben jár?