Trendek és álmok

Ha a vidéki térségek hosszú távú fellendítése az újabb generációk beáramlásával történik, akkor döntő fontosságú, hogy megtudjuk, kik ezek az emberek, milyen aggodalmaik és vágyaik vannak, és hogyan képzelik el vidéki életüket.

A jövőt nem lehet megjósolni, ennek ellenére a jövőkutatás az utóbbi években tudományos diszciplínaként fejlődött. Az előrejelzés arra törekszik, hogy a múlt és a jelen megfigyelésével megpróbálja leszűkíteni a lehetséges jövőképek számát.

A jövőkutatás trendekkel és lehetséges forgatókönyvekkel dolgozik. A trendek olyan jelenbéli hatások, amelyek nagy valószínűséggel a jövőben is folytatódni fognak, a forgatókönyvek pedig a trendekből eredő lehetséges jövőbeli leképződések. Emellett a jövőkutatás foglalkozik a fiatalok életről alkotott elképzeléseivel (álmaival), melyek arról adnak információt, hogy a társadalmat és a gazdaságot közép- és hosszú távon alakító generáció milyen értékeket és elképzeléseket akar megvalósítani.

A tudományos jövőkutatásnak tehát nem célja a jóslás, ehelyett inkább arra törekszik, hogy javítsa a döntéshozatal megalapozottságát. Ezáltal a gazdaság és a társadalom számára feltárja a hasznos, vagy éppen fenyegető fejlődési utakat, így segítve az azokhoz való alkalmazkodást.

A finnországi Turkui Egyetem a RURALIZÁCIÓ projekt részeként 20 európai régióban végzett jövőkutatási elemzést. A tanulmány három részből áll:

A trendelemzés során olyan trendek kerültek kidolgozásra, amelyek hatással vannak a vidéki területekre, és különösen az új generációkhoz köthető vidéki megújulásra.
Egy átfogó felmérés során összegyűjtötték és értékelték a fiatal generációk vidéki álmait.
A regionális értékelés során az előző két pont eredményeit megvitatták a szereplőkkel, és ellenőrizték annak gyakorlati koherenciáját.

A trendelemzés

A trendelemzés a trendek három különböző szintjét különbözteti meg. A minden európai régióban egyformán érezhető, átfogó hatások a megatrendek. Azokat, amelyek nem minden, csupán egyes régiókban éreztetik hatásukat, trendeknek nevezzük. A látható, de jelentőségüket tekintve nem egyértelműen meghatározható hatások csoportját pedig gyenge jeleknek nevezzük.

Fontos kérdés a tendenciák időbeli változása, hiszen az idő múlásával a gyenge jelek trendekké válhatnak, a trendek megatrendekké és fordítva. A trendelemzés során ezért különbséget tettünk a középtávú és a hosszú távú trendek között. A középtávú trendek a következő 10 évben, a hosszú távúak pedig 10–30 év távlatában fejtik ki hatásukat.

A RURALIZÁCIÓ-ban azonosított tendenciákat kétféleképpen gyűjtötték össze. Egyrészt a nemzetközi trendkutatások publikációit értékelték Európára vonatkozóan, kiegészítve az egyes régiókra vonatkozó nemzeti nyelvű publikációkkal. Másrészt a RURALIZÁCIÓ partnereit arra kérték, hogy írják le és osztályozzák a saját régiójukra vonatkozó, számukra relevánsnak tűnő trendeket.

A trendek hosszú listáját később 60 trendkártyában foglalták össze, amelyekkel mindenki önállóan dolgozhat.

A következő táblázat a hosszú listáról származó 20 legfontosabb trendet mutatja be, amelyek a vidéki területeket a leginkább érintik. Ezek közül akadnak negatív, illetve pozitív hatásúak is. A hatások nem egyértelműek; a legtöbb trendnek pozitív és negatív hatásai is lehetnek, amely nagymértékben függ az érintett területtől.

Rövid és középtávú trendek (1–10 év)	Hosszú távú trendek (10–30 év)
↓ Város-vidék közötti különbségek	↑ Éghajlatváltozás
↓ Vidék hanyatlása	↑ Tevékenységbővülés
↑ Tevékenységbővülés	↓ Város-vidék közötti különbségek
↑ Éghajlatváltozás	↓ Vidék hanyatlása
↓ Belföldi és nemzetközi migráció	↑ A vidéki lakosság elöregedése
↔ Alternatív növénytermesztési rendszerek	↔ Alternatív növénytermesztési rendszerek
↑ A vidéki lakosság elöregedése	↑ Digitalizálás
↓ A gazdaságok diverzifikációja vagy specializációja	↓ Belföldi és nemzetközi migráció
↓ Magas földárak	↑ Fenntarthatóság
↓ A regionális gazdaság diverzifikációja	↑ Belépési korlátok a fiatal mezőgazdasági termelők számára
↑ Belépési korlátok a fiatal mezőgazdasági termelők számára	↓ A gazdaságok diverzifikációja vagy specializációja
↑ Digitalizálás	↑ Megújuló energiák
↓ A tanyán élők számának csökkenése	↓ Magas földárak
↑ Megújuló energiák	↑ Környezettudatosság
↓ A gazdaság öröklésével kapcsolatos problémák	↓ A tanyán élők számának csökkenése
↓ Az agrárpolitika jelentősége	↑ Föld- és erőforráshiány
↓ Mobilitás és hozzáférhetőség	↓ A regionális gazdaság diverzifikációja
↓ Mezőgazdasági elavultság	↑ Termelékenység és versenyképesség
↓ Kereskedelemben, feldolgozásban és közszolgáltatásokban zajló koncentrációs folyamatok	↑ A biológiai sokféleség csökkenése
↔ A mezőgazdasági foglalkoztatás csökkenése	↔ A mezőgazdasági foglalkoztatás csökkenése

Jelmagyarázat:
↑ A trend hosszú távon egyre fontosabbá válik
↓ A trend hosszú távon veszít jelentőségéből
↔ A trend állandó marad

Mivel ez egy európai szintű értékelés, ezért a lista csak trendeket és megatrendeket tartalmaz, gyenge jeleket nem, ennek oka az, hogy az utóbbi csoport regionális hatással bír. A bal oldali oszlopban szereplő rövid és középtávú trendek túlnyomórészt negatív hatással vannak a vidéki területekre. Ez azért tapasztalható, mert a vidéki területek nehéz helyzete olyan folyamatok eredménye, amelyek jelenleg is hatnak és nem fognak egyhamar megszűnni. Hosszú távon azonban az látható, hogy a vidéki területekre pozitív hatással bíró trendek száma növekszik.

Vidéki álmok

A projekt keretében megvizsgáltuk a 18 és 30 év közötti fiatal generáció vidéki álmait, természetesen ezek az álmok jelentősen függnek az adott régió lehetőségeitől. E tekintetben eltérés mutatkozik a városi régiókhoz képest, és a kölönböző államok között is, emiatt 20 régió került kiválasztásra, a Ruralizáció projekthez kapcsolódó tagállamonként kettő. A Ruralizáció partnerszervezetei egy kérdőívben mérték fel a régiók megcélzott korosztályait, amelyben a fiatalok nagy távlatokban – 15 évben – gondolkodva adták meg a jövőre vonatkozó elképzeléseiket. A felmérés 2020 áprilisától szeptemberéig, a Covid19 világjárvány kezdetén valósult meg.

Az alábbi térkép régiónként mutatja be az értékelt kérdőívek számát.

A résztvevők az alábbi három kérdésre adtak válaszokat:

Hogyan fogsz pénzt keresni, milyen lesz a munkád? (megélhetés)
Melyik régióban, képzeled el a jövődet? Lakásban vagy házban fogsz élni? (lakhatás)
Milyen lesz az életmódod? (életmód)

A 20 régióból összesen több mint 2200 online kérdőív érkezett be, az adatokat pedig a Turkui Egyetem kutatói elemezték.

A felmérés szerint a migrációs mozgások egyértelmű nyertesei a városokhoz közeli vidéki területek lesznek, melyek 14%-ról 30%-ra, azaz több mint kétszeresére tudják növelni a lakosok arányát. Ez azt jelentené, hogy több mint kétszer annyian szeretnének 15 év múlva ott élni, mint ahányan jelenleg élnek. A városoktól távolabb eső vidéki területek szintén növelhetik a lakosságszámukat, a jelenlegi 7%-ról 9%-ra javítva az arányt. A többi régió az előzőek javára veszít a lakosságából, a legerőteljesebb migráció a városközpontból az ingázási távolságon belüli vidéki területek felé zajlik majd.

A következő ábra részletesen bemutatja a migrációs mozgásokat:

Összességében egyértelmű trend rajzolódik ki az adatok alapján, amelyben a városból a vidék, és különösen a városhoz közeli területek felé kezdik meg a beáramlást a fiatalok.

Bizonyos trendprofilok kéz a kézben járnak a különböző lakóhelyekkel:

● Azok a fiatalok, akik később a belvárosban szeretnének élni, mobil, nemzetközi, eseménydús, kreatív, sikeres városi életet képzelnek el maguknak

● Azok, akik a városközponton kívül, de a városban szeretnének élni, inkább a szomszédokkal való kapcsolatokra és egy olyan életre vágynak, melyet a mobilitás, a nemzetköziség és a személyes fejlődés jellemez.

● A város peremén élő emberek lakóhelyüket tevékenységeik központjának tekintik, felelősségteljesen részt akarnak venni a környék életében, békésen és biztonságban akarnak élni, valamint rendszeres munkát akarnak végezni.

● Az ingázási távolságon belüli népszerű vidéki területek olyan embereket vonzanak, akiknek fontos a természet (víz, háziállatok, otthon, kert), és akik számára a családi élet fontosabb, mint a karrier, bár a jó munkahely is fontos szerepet játszik az életükben.

● A vidéki falvakban az önálló, gyakran a természetben végzett foglalkozások és a falusi élet társadalmi kapcsolatai a legfontosabbak; a gazdasági épületek elérhetősége és a családi önellátás szintén fontosak a számukra.

● A távoli vidéki területek egyértelműen vonzzák a természet szerelmeseit, akik saját maguk akarnak házat vagy gazdaságot építeni, állatokat tartani, kertet művelni, gyakran helytől függetlenül dolgozni és fenntartható módon élni.

Nyilvánvaló megosztottság bontakozott ki a 18-30 évesek korosztályán belül is, hiszen a fiatalabbak inkább a városi életről, míg az idősebbek a vidéki életről álmodnak.