Számos tudományos felfogást használunk annak érdekében, hogy az új generációk mozgásával megvalósuló vidékfejlesztés hatásait megértsük, amelyeket az alábbiakban mutatunk be röviden.
A vidéki régiók hanyatlását nem pusztán gazdasági hanyatlásként értelmezzük. Az egész azzal kezdődik, hogy a fiatal és jól képzett réteg a városokba vándorol, maguk mögött hagyva a szegényebb, kevésbé képzett és idősebb embereket. Így az térség elveszíti a lehetséges jövőbeli fejlődésének alapjául szolgáló társadalmi réteget.
Korábbi tanulmányok már kimutatták, hogy a vidéki gazdaságok helyreállítása időigényes feladat, amely akár évtizedekig is eltarthat. Egy jó politikai törekvés pedig számos tényezőt figyelembe véve, többdimenziós és koordinált megközelítést alkalmaz. A Ruralizáció az ilyen megközelítések kidolgozásához és fejlesztéséhez kíván hozzájárulni.
Rugalmasság / tűrőképesség
A rugalmasság vagy tűrőképesség (resilience) kifejezés használata a 2000-es években jelent meg. Az emberek, a szervezetek vagy akár a régiók negatív hatásokkal szembeni ellenállóképességére utal, azaz arra, hogy milyen mértékben képesek megbirkózni a válságokkal, a zavaró tényezőkkel és a katasztrófákkal.
Bizonytalan környezetben fontos, hogy az adott terület, és egyben a rajta élő népesség magas szintű tűrőképességgel és a válságok kezelésének képességével rendelkezzen. Kimutatták, hogy különösen az „elmaradott" vidéki területek rendelkeznek magas szintű ellenállóképességgel, mivel már alkalmazkodtak az optimálistól eltérő körülményekhez.
Egy régió akkor képes a fejlődésre, ha rendelkezik a változáshoz és a felmerülő lehetőségek kihasználásához szükséges feltételekkel. A világ és a társadalom folyamatosan mozgásban van, és ha egy régió képes kreatívan reagálni ezekre a változó körülményekre, valamint kihasználja a lehetőségeit, akkor ebben az értelmezésben képes a fejlődésre.
Vidéki innováció
Innováció alatt általában új termékeket és műszaki eljárásokat értünk, a vidékfejlesztéssel összefüggésben azonban elsősorban társadalmi, szervezeti és kulturális jelenségekről van szó. Esetünkben azokra a találmányokra és magatartásformákra gondolunk, amelyek megváltoztatják a társadalmi és gazdasági életet. A „tanuló vidéket” (learning rural area) olyan vállalkozók és civil társadalmi kezdeményezések mozgatják, amelyek teljesen új mederben igyekeznek előremozdítani a térség fejlődését, az ilyen kezdeményezéseket pedig a politika is támogatja. Az innovációhoz nemcsak a vállalkozók, de a civil társadalmi kezdeményezések is hozzájárulnak. Egy szomszédsági bolt például segíthet áthidalni a kulturális különbségeket a faluban, és összehozhatja az embereket, különösen hatékony lehet az újonnan érkezők integrációjában.
A vidékre költözők a tudásuk és készségeik miatt maguk is fontos innovációs hajtóerőt képviselnek. Ez nemcsak a fiatalokra igaz, hanem azokra is, akik életük későbbi szakaszában költöznek vidékre.
A közösségi tőke hét típusa
A koncepció utolsó eleme a közösségi tőke. Az olyan dolgokat, mint az oktatás, a munkatapasztalat és a szociális készségek, a „humán tőke" kifejezéssel foglaljuk össze, amit a Ruralizáció keretei között nagyon tágan értelmezünk. A tőke az összes olyan „kincs", amelyből a helyben élők meríthetnek a vidéki területek fejlesztéséhez. Ezek közé tartoznak:
- Természeti tőke: biológiai sokféleség, tájképi szépség, a talajok termékenysége, a víz és a levegő tisztasága.
- Humán tőke: a lakosok tudása és készségei.
- Társadalmi tőke: az emberek szociális készségei, például társadalmi kohézió és szolidaritás, a konfliktusok konstruktív kezelése.
- Kulturális tőke: identitás és önkép, élő hagyomány, kulturális sokszínűség, kreatív klubélet.
- Pénzügyi tőke: köz- és magánforrások, illetve az ilyen források megszerzésének a lehetősége.
- Politikai tőke: kapcsolat a politikai döntéshozókkal.
- Épülettőke: meglévő épületállomány, amely lakó- és kereskedelmi helyiségként vagy közösségi projektekre használható.
A közösségi tőke e hét típusa kiszélesíti a mozgásteret a vidékfejlesztés számára egy-egy régióra nézve. A kutatások azt mutatják, hogy egy sikeres fejlesztési folyamat általában többféle tőke bevonásával zajlik. Az egyik tőketípus fejlesztése gyakran egy másik tőketípus fejlesztéséhez vezet egy egymást erősítő folyamat során.