Kultúrtörténeti értékek és védelmük

Katonai emlékek

A vértesi műemlékekről – a gyakran az erdők mélyén, a csend, a zavartalan nyugalom rejtelmes világában megbúvó, mohával benőtt kövekről, omladozó falakról és csonka tornyokról, avagy a pompás díszeiket, nemes arányaikat büszkén viselő ifjabb, mintegy két évszázados épületekről, amelyek egy-egy település központját képezik ma is – méltán mondhatjuk, hogy múltunk gyökereit jelentik. Hiteles tanúi a régi időknek, romjaikban is híven tájékoztatnak építőik életmódjáról, ízléséről, kultúrájáról. Viselik az építő erők és romboló indulatok nyomát, tudósítanak a békeidők teremtő igyekezetéről és a háborúk vagy kincskeresők vad pusztításairól. A hozzájuk fűződő mondák, mesék, hőstörténetek és helynevek megelevenítésével hű képet adnak népünk történelméről.

Települési, vallási emlékek

A sűrűn lakott hegységben nemcsak várak épültek, nemcsak falvak települtek, hanem a középkori szellemi élet és művelődés központjai, kolostorok, apátságok, templomok is. Ezen műemlékek mellett a településekhez illetve a kastély- és kertépítészethez kötődő építményeket mutatjuk itt be. 

Gazdaságtörténeti emlékhelyek

A mezőgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vadászat illetve a bányászat, a Vértes térségére igencsak jellemző tevékenységek voltak történelmünk során és ugyanígy van ez napjainkban is. Itt éppen ezen tájalakító tevékenységekből fennmaradt kultúrtörténeti értékeket és emlékhelyeket mutatjuk be.

Vadászati emlékhelyek

A vértesi erdők mélyén váratlan helyszíneken bukkanhatunk sokak által ismeretlen eredetű emlékművekre, amelyek többnyire a Vértesi Natúrpark turistatérképein is fel vannak tüntetve, és mára már leginkább az erdők mélyét járók tájékozódási pontjaiként szolgálnak. Az itt kiránduló megemlékezhet a Vértes területén egykor létezett uradalmak vadászati kultúrájáról tanúskodó vadászkastélyokról illetve vadászházakról is. Ismerkedjünk meg e rejtélyes emlékek egykori történetével.

Vízrajzi emlékhelyek

A Vértes déli lábainál a visszahúzódó Pannon-tó mintegy 2 millió éve apróbb tavakká szakadozott, amelyek később fokozatosan töltődtek fel több száz méter üledékkel, kiterjedt mocsárvilágot hagyva hátra. A folyamatos feltöltődéssel párhuzamosan a Vértes tövében eredő forráspatakokat, valamint a gerincről lerohanó hegyvidéki vizeket a Császár-víz gyűjtötte össze, s a Zámolyi-medencén keresztül haladva majd a Mezőföldön át egyenesen a Dunába torkollott, messzire görgetve a Vértes kavicsait. E hosszú idők során kialakult természeti adottságokat, illetve a Vértes felszín alatti és felszíni vizeihez kapcsolódó emlékhelyeket és építményeket mutatjuk itt be.

Népi építészeti emlékhelyek

A Vértes szívében, erdővel borított dombok ölelésében fekszik a szabadtéri néprajzi múzeumok hangulatát idéző, védett műemlékfalu. Egyetlen utcája – amelyet 60-70 porta szegélyez – a völgyből indul, és a domboldalra kapaszkodik fel.


 

 

Turisztikai emlékhelyek

A Vértest turisztikai felfedezésének történetét ismerheti meg az olvasó, továbbiakban részletesen bemutatjuk a turizmushoz kapcsolódó turisztikai emlékhelyeket, natúrparki központokat, kultúrtörténeti- és gazdaságtörténeti emlékhelyeket, tanösvényeket, parkerdőket, turistaházakat.

Műemlékvédelem

A természetvédelmi munka mellett a Pro Vértes fontosnak tartja a Vértes térségében található jelentős kulturális értékek, műemlékek megóvását, szükség esetén újjáépítését. Az eredeti formájukban helyreállított létesítmények egykori, illetve mai kor követelményeinek megfelelő újszerű hasznosításával hosszú távú fenntartásukhoz és megőrzésükhöz kíván hozzájárulni. 
 

 

 

Múzeumok, tájházak, emlékszobák

A Vértesi Natúrpark célja a terület természeti és a kultúrtörténeti értékeinek hosszú távú megőrzése és védelme, ezért az ide látogató turisták múzeumokban, tájházakban ismerkedhetnek meg a történelem jeles képviselőivel, a népi építészet csodálatos remekműveivel, a  már-már eltünő életformákkal és népi mesterségekkel.