A zámolyi árpád-kori templomrom

A székesfehérvári út melletti temetőben egy templom egyetlen fala dacol az idővel, amelyet a mai építészet alapanyagával, új téglával kipótolva mentettek meg a végső összedőléstől. Ha belépünk a temetőbe, egy legendákkal övezett helyszínre érkezünk, s egészen különleges, érdekes érzés kerít hatalmába bennünket. A középen meredező romos templom falát, mint valami ősi szertartás kellékei veszik körül a körben álló sírkövek. Zámoly egykori plébániatemplomának romjainál járunk. A Szent Lőrinc vértanú tiszteletére szentelt templomot állítólag Aba Sámuel király építtette (Károly 1901). Az utolsó mise 1670-ben volt benne. A templom hajója téglalap alaprajzú volt, amelyhez egy 1,3 m sugarú, félkör alakú szentély csatlakozott.
    Csanádi Imre a település szülötteként Zámoly fölött című versének prózai bevezetőjében így idézi a templomhoz kapcsolódó történetet: „A falumbeli temető dombján ősi kőfal meredez, templom romja. Azt tartják, itt vakították meg Péter királyt. Egy kései okoskodás szerint így vonták felelősségre: »Számolj, Péter, bűneidért!« Ebből a számolj-ból eredeztetnék hát a falu nevét.” Ez az esemény szolgált a falu nevének népi magyarázatául. Az eseményeket a Képes Krónika részletesen leírja: A király „betért egy Zámoly nevű faluba, az említett követ [András fejedelem követe] el akarta fogni, és megkötözve András herceg elé akarta hurcolni. Péter azonban megsejtve ezt, bevette magát egy udvarházba, és három napon keresztül vitézül védekezett. Végül, miután az íjászok az összes katonáját megölték, őt magát foglyul ejtették és megvakították, majd Fehérvárra hurcolták, s a szörnyű fájdalom következtében rövidesen be is fejezte életét. Pécsett temették el, abban a székesegyházban, melyet ő alapított Szent Péter apostol tiszteletére”.

Szerző: Béni Kornél


Irodalom

-Károly J. (1901): Fejér vármegye története. IV. Csitári Kő- és Könyvnyomdája, Székesfehérvár