Kápolnapuszta, azaz  régi nevén – Boldogasszony-Kápolna, Boldogasszonyfalva – első írásos említése 1440-ből való, a későbbi oklevelekben pedig mint a Csókakői várbirtok tartozékát említik a települést, amely ma már nem létezik, csak egy vadászház és egy állami tulajdonban álló összedőlt épület áll a helyén. A helyi legendák szerint létezett itt egy kápolna, amelyet egy földalatti alagút kötött össze a település szélén álló pincével. Idős emberek meséltek az erdőben levő romokról is, de azt korábbi terepi tapasztalatok nem erősítették meg.
    Ezen előzmények után 2018. január 6-án – A Vértesi Natúrpark Monográfiájához, adatgyűjtés céljából – Viszló Levente bejárta a helyszínt, és nagyon rövid tájékozódás után egy domb tetején meg is találta annak a kis négyzet alakú építménynek a maradványait, amely egykor Kápolnapuszta kápolnája lehetett. A kb. 7×7 m alapterületű, 80 cm szélességű és magasságú falmaradványok nagy része kő, de látszik tégla is közötte. Elhelyezkedése, tájolása és a korábban innen előkerült római kori leletek alapján ennél a kis építménynél is – csakúgy, mint a szomszédos Szentgyörgyvár és Mindszentpuszta esetében – felmerülhet a rómaiak általi építés lehetősége.

Szerző: Béni Kornél