A Csákvár helyén állt egykori Floriana késő római korban felépült belső erődjének létezését a mai Várdombon még ma is számolatlanul gyűjthető római cserepek és egyebek töredékek, illetve a szomszédságában feltárt közel 2000 sírból álló római temető is bizonyítja. A Csákváron található maradványok valószínűleg a belső erődrendszer részét képezték (Bernát 2011). Floriana fontos útkereszteződés volt, s az erőd az egykori Fornai-tó északi partján, a mai Várdombon állt. A fentebb ismertetett jellemzőknek megfelelően ez az erőd is vízpart közelében épült, előkerült a feltételezett erőd fürdőépületének egy része, ezen kívül pedig várfalak, s mellettük egy közel 2000 sírból álló temető került feltárásra.
E hely „igen régen római colonia volt, mutatják az időnként a föld gyomrából felmerülő. elég hitelességet nyújtó következő adatok: ugyanis a folyó 19. század közepe táján a lakosság által tett építések alkalmával történt felásatások alkalmával számtalan római sírokra akadtak melyek nagy kőtáblákból rakattak latin felírásokkal. [...] a város területében van Várdomb, – ahol a rómaiak idejében is vár volt, mert a régi sírkövek, főképp a várnak belterületén találtatnak. Van azon a tájon egy zsellérház, melynek udvarán néhány évek előtt kutat ásni szándékozván, a régi vár falai alapjához jutottak, hol egy kő felfeszítésével oly nagy földalatti vízrohanásra akadtak, hogy a kútásást abba kellett hagyniok. De meg felesleges is lett volna, mert azon megkezdett gödörben kimeríthetetlen a víz folyása. – A néprege azt mondja, hogy azon várban oly vízvezeték volt, amely nemcsak inni és egyéb használatra nyújtott elég vizet, de a várnak beljében még malmot is hajtott, melyen a várbelieknek háborús időben gabonát őröltek. Azon föld alatti vízvezetéknek a mostani város területén több helyen nyomai mutatkoznak, de még eddig a mai korban senki figyelmét magára nem vonta. […] Csákvár, 1864. június 4. Mórocza Lajos jegyző” (Párniczky 1977).
A Csákváron (a mai Petőfi utca déli oldalán) 1937-ben végzett ásatások szélén Marosi Arnold egy széles kőfalat is talált, amely a késő római kori települést körülvevő fal maradványa lehetett. Az erőd északi részén 1960-ban Fitz Jenő a falon belül (Szabó Ádám Ostrom utcai kertjében) egy fürdőépület és az erődfal egy részletének maradványait tárta fel (Éry et al. sine anno). Az 1980-as években végzett ásatások alkalmával Nádorfi Gabriella a Széchenyi úti kertek erőd felé eső részén megtalálta az egyik kapuépítmény omladékét, s ugyanitt egy erődbe vezető út is előkerült, ami más leletekkel együtt meghatározhatóvá teszi a település helyzetét. Helyi lakosok elmondása alapján az erőd 2 méter széles fala a Bokréta út templom felőli oldalán fut végig, melyet építkezések alkalmával több helyen is megtaláltak (Fitz J. 1963).
E hatalmas építmények még a római birodalom bukása után is évszázadokig állták az időjárás és a történelem viharait. A középkorban azonban már csak kőbányának használták őket, köveiket az akkor készülő építményekben hasznosították újra.
Szerző: Viszló Levente
Irodalom
-Éry K., Marcsik A. & Rácz P.: Csákvár késő római temetője. Kézirat.
-Fitz J. (1963): Floriana. Jelentés a csákvári római település ásatásáról, 1960. Alba Regia 2–3: 153–158.
-Párniczky J.-né (1977): Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye. Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11: 161–306.