A március utolsó napjaiban lehullott jelentős mennyiségű csapadék látványos módon mutatta meg a Csíkvarsai-rét valódi működését.
Ha Csákberény vagy Zámoly felől érkezünk Csákvárra, a településhez közeledve a jobb oldalunkon egy hatalmas sík terület tárul a szemünk elé, melyen tavasszal és ősszel meg-meg csillannak a reggeli nap sugarai. Ezek a tükröződések egy láprétről, a Csíkvarsai-rétről árulkodnak, amelynek vízfelülete csapadékosabb években igazán tekintélyes méretűre növekedhet. A nagy kiterjedésű vízfelület megtévesztő lehet, hiszen a víz csekély mélységű.
A területet a Császár-víz szeli át, amely északról szállít vizet a Velencei-tó irányába. A rét vízháztartásának alakulását két vízmérce segítségével követhetjük nyomon, amelyek az északi és déli pontokon találhatók, melyek így pontos adatokkal szolgálnak arról, hogy a patakon keresztül mennyi víz érkezik a területre és mennyi távozik onnan.
A március 28-án kezdődő esőzés szemléletesen mutatta be a Csíkvarsai-rét valódi működését.
A csapadék előtt a csákvári vízmérce 0,01 m³/s vízhozamot és 9 cm-es vízállást regisztrált, ám 29-én délben már 0,04 m³/s vízhozamot és 20 cm-es vízállást mért. A csúcsértéket 29-én 19 órakor érte el, amikor a vízhozam 0,06 m³/s-ra, a vízállás pedig 24 cm-re nőtt, majd ezt követően csökkenni kezdett.
Ezzel párhuzamosan a Fornapusztán található vízmérce a csapadék megjelenése előtt 0,01 m³/s vízhozamot és 12 cm-es vízállást mért. 29-én délben az értékek 0,03 m³/s-ra és 20 cm-re emelkedtek, majd fokozatos növekedést mutattak. A legmagasabb vízhozamot 30-án 23 órakor tapasztalták: ekkor 0,19 m³/s-os vízhozam és 39 cm-es vízállás volt mérhető. Ez a folyamat rávilágít arra, hogy egy vízgyűjtő terület előbb felfogja a csapadékot, majd fokozatosan engedi tovább, ezzel csökkentve az áradások kockázatát és biztosítva a kiegyensúlyozott vízellátást.
A két táblázat vizsgálatakor azonban jól kitűnik, hogy a Császár-vízen keresztül lényegesen kevesebb csapadék érkezik a rétre, mint amennyi onnan távozik. Konkrétan a rétről négyszer több vizet engedett tovább a Pro Vértes, mint amennyi a Császár-patakon oda érkezett.
Ennek oka, hogy a rét a Császár-víz vizét továbbengedi, ugyanakkor a rét területére, illetve a szomszédos területekre lehullott csapadék a vízgyűjtő alacsonyabb pontjai felé indul meg, ahol összegyűlik és szétterül. A csillogó vízfelület tehát nem más, mint csapadékvíz, amely a rét alsó térszínein gyülemlett fel.
Ezzel a képességgel a vizes élőhelyek fontos szerepet kaphatnak többek között a nagycsapadékok kezelésében és az áradások megelőzésében is, hiszen a hírtelen lezúduló csapadékokat elnyújtva engedi tovább.
Ez a példa jól mutatja, hogy a Csíkvarsai-rét és a hozzá hasonló vizes élőhelyek olyan értéket is képviselnek, amelyek az ember hasznára is válhatnak. Az antropocentrikus világtól való eltávolodás nem jelenti azt, hogy a társadalom érdekeit a természet értékei alá soroljuk, sokkal inkább azt jelentené, hogy az egészségesen működő természet kritikus pontja a jól működő társadalmunknak.
A vizet a szűkösebb időszakokra pedig akkor kell megtartanunk, amikor van mit.