A Pro Vértes 2013-ban vette szárnyai alá a foglyok sorsát annak érdekében, hogy a Zámolyi-medencében járva újra találkozhassunk az egykor nagy számban élő faj egyedeivel. A Kittenberger Vadásztársaság a 90-es évek első felében már próbálozott a foglyok visszatelepítésével, a Pro Vértesnél pedig az elmúlt évtizedben számos különféle eljárásmódot kipróbáltunk, melyeknek a valós eredményeit már tavaly is megtapasztaltuk. A tavalyi volt az első szabadban kelt fészekalj, azon az egyedek viszont egy idő után eltűntek, az idei népes család az első, amely remélhetőleg megéri a tavaszt.
A fogoly igazi vadmadár, amely a Kárpát-medence éghajlati és talajviszonyai között tökéletes élőhelyet talált magának, azonban a nagyüzemi gazdálkodás egyik legnagyobb vesztesévé vált. A XX. század elején még óriási számban volt jelen, állománya azonban drasztikus mértékben omlott össze az elmúlt évtizedekben, amely egyértelműen az emberi tevékenységnek köszönhető. 2023-ban Fornapusztán viszont ismét vadon élő foglyokkal és vadon nevelkedett fogolycsibékkel találkozhatunk, amely nemcsak a visszatelepítési kísérletek miatt vált lehetségessé, hanem egy komplex természetvédelmi kezelési stratégia eredménye.
A 13 csibét június 8-án látta először természetvédelmi munkatársunk, ahogy a szülőkkel egy földúton keltek át, akkor nagyjából egyhetes korban jártak. A szülőpár a Pro Vértesnél nevelkedett, tavalyi kelésű foglyok, akiket a párbaállást követően célzottan helyeztünk ki az általunk alkalmasnak tartott élőhelyre.
A fiatal csibék táplálkozását a kezdeti időszakban a magas fehérjeszükséglet határozza meg, melyet az állati eredetű táplálékokból fedeznek, így főként rovarokat, csigákat és hangyákat fogyasztanak. A kikelés után csak a puhább rovarokat tudják elfogyasztani, majd a növekedésükkel az egyre keményebb kitinvázas rovarok is a táplálékukká válnak. Idővel ez aztán zöld növényi részekkel, többek között füvek virágaival, leveleivel és puhább magvaival egészül ki, végül pedig a kifejlett állatok a gyommagvakat is elfogyasztják. Ez a nagy biodiverzitású területeken, réteken és füves pusztákon biztosíja a madarak számára az életben maradáshoz szükséges élelmet. A vegyszeres növényvédelem éppen ebben a kritikus tényezőben okoz kárt, lecsökkentve a lehetséges táplálék mennyiségét. A Pro Vértes ökológiai gazdálkodást folytat, tehát kemikália nem kerül ki a gazdasághoz tartozó területekre.
A fogolyszaporulat legkritikusabb időszaka a csibék 1-3 hetes korában érkezik el, ebben az életszakaszban ugyanis erősen
kiszolgáltatottak az időjárásnak, a fogolycsibék ezt a kort Magyarországon jellemzően június 10. és július 10. között érik el. A huzamosabb ideig tartó, egymást követő esős napokon átázott csibék könnyen kihűlnek, ami a tömeges pusztulásukat okozza.
Az egyedszám csökkenésének alapja azonban a nagyüzemi gazdálkodás, amely az ökológiai rendszer alapvető működését lehetetleníti el. Már egy kevésbé intenzívebb, vagy természettudatosabb gazdálkodással is elérhetőek olyan eredmények, amellyel egy egészségesebben működő életteret biztosíthatunk az élőlények számára, ebben pedig kiemelkedő szerep jut a gazdálkodóknak, akiknek meg kell találniuk az egyensúlyt a gazdasági érdekek és a természet védelme között. A madárbarát kaszálásnak köszönhetően nőtt a nyúl, a fácán és a fürj állomány száma és ismét megjelentek a harisok. Ehhez – a témában élen járva, évtizedes tapasztalatokra és gyakorlati megoldásokra alapozva – a Pro Vértes nyújt iránymutatást azok számára, akik fenntartható módon használnák a természetes környezetüket.
A foglyok sikere egyben visszaigazolás is a számunkra, hogy az elvégzett munka eredményeként idővel ezek a madarak valóban visszatérhetnek a Vértesi Natúrpark alföldi jellegű tájaira. Ehhez a következő lépést a foglyoknak kell megtenniük.
szerző: Klippel Dávid
Szederjei Á. – Dr. Studinka L. 1957,
Nyúl, fogoly, fácán
Budapest: Mezőgazdasági kiadó, Kossuth nyomda
Haraszthy L. 2019,
Magyarország fészkelő madarainak költésbiológiája - 1. kötet Fácánféléktől a sólyomfélékig.
(pp.: 35-38.). Csákvár: Pro Vértes Nonprofit Zrt.