A hazai gyepterületek egyedi természeti értékek hordozói. Számos vadon élő állat- és növényfajunk a gyepes területeken találja meg életfeltételeit, ezért élőhelyük védelme megőrzésük záloga. A gyepek védelme érdekében nem tehetünk eleget, kiterjedésük és állapotuk védelme természetvédelmi szempontokon túlmutató feladat.
Ezt felismerve a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) Természetvédelmi Szakbizottsága és a Pro Vértes Non-profit Zrt. közös szervezésében 2023.június 22-én került megrendezésre az „Élőhelyfejlesztés és élőhelyvédelem a mezőgazdasági területeken – fókuszban a gyepes élőhelyek” című konferencia és gyakorlati bemutató.
Szokatlannak tűnhet az együttműködők köre, de – ahogyan az a konferencián is elhangzott – a természetvédelmi, mezőgazdasági és vadgazdálkodási szakterület között több az összekötő kapocs, mint az elválasztó, konfliktusos téma. A rendezvény a gyepes élőhelyek megőrzési lehetőségei, a kaszálás természetvédelmi irányelvei és a fészek- és vadmentés legújabb technológiai vívmányainak bemutatását tűzte ki célul.
Viszló Levente, a Pro Vértes Non-profit Zrt. igazgatója házigazdaként köszöntette a rendezvény résztvevőit. Hangoztatta a természetkímélő gazdálkodás szükségességét és rámutatott annak eredményességére is. Bajdik Péter az OMVK főtitkára köszöntőjében kiemelte a mezőgazdasági természeti sokféleség csökkenésének negatív következményeit a vadgazdálkodásra, valamint aláhúzta a szakterületek közötti együttműködés szükségességét. Halmos Gergő az MME ügyvezetője a biodiverzitás változása nyomonkövetésének fontosságát hangsúlyozta, rámutatva arra, hogy a negatív folyamatok megállítását és visszafordítását csak az ágazatokon átívelő kezdeményezésekkel lehet elérni.
A rendezvény leglátványosabb eseménye a Pro Vértes Non-profit Zrt eszközeivel végzett gépi kaszálási bemutató volt. A kaszálási bemutató rávilágított a természetkímélő betakarítási technológiák fontosságára. A gyepek élővilága számára a kaszálás a legveszélyesebb gazdálkodási tevékenység, melynek kis odafigyeléssel történő helyes kivitelezése a kétéltű-, hüllő-, madár- és emlősfajok egyedeinek tömegeit mentheti meg az elkaszálás veszélyétől. A tarló magasra hagyása (5-10 cm) és a kasza síkjának beállításával a talajfelszín megsértése elkerülhető, mely nehezíti az özönnövény-fajok gyepeken történő elterjedését és hozzájárul a tiszta, szennyeződésmentes takarmány előállításához. A vadriasztó láncfüggöny alkalmazása megfelelő módon alkalmazva csökkenti a kaszálás során akaratlanul károsított madárfészkek, elpusztított mezei nyulak, vagy őzgidák számát. A bemutató során működés közben lehetett megismerkedni azzal a vizuális érzékelőkkel ellátott technológiai újítással, mely a kasza előtt haladva segít a meglapuló állatok detektálásában, és elkerülhetővé teszi azok elkaszálását. A madár- és vadbarát kaszálást élőben is meg lehetett tekinteni – a felvonultatott gépek egy kaszálatlan területen mutatták be az ún. kiszorító kaszálás technikáját és a rendkezelés fortélyait is. A bemutató során kiemelték a gépeket kezelő szakszemélyzet odafigyelésének jelentőségét: a legjobb technológiai megoldás sem helyettesíti a természetet szerető gépkezelők áldozatos munkáját.
A kaszálási bemutatót követően bemutatót láthattunk a földön fészkelő madárfajok, illetve a kultúrában megbújó vadfajok (pl. mezei nyúl, őzgida) drónnal történő keresésével kapcsolatban. A bemutatón Kazi Róbert (Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság), illetve az ABZ Drone munkatársai mutattak be egy-egy multispektrális, illetve egy hőkamerás érzékelővel ellátott drónt - a megtalálandó ’célpont’ egy, a gyepben elrejtett pulyka volt. Fontos hangsúlyozni, hogy a drónnal történő fészekkeresés módszertana fejlesztés alatt áll, a minden körülmények között működő, tökéletes megoldást még nem sikerült megtalálni. Az eddigi tesztelések azonban előremutatók: az elmúlt éveben több alkalommal sikerült túzokfészkeket ezen a módon megtalálni, és a védőzónát kialakítani a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság területén. A bemutató során is találkoztunk a módszer korlátaival: a multispektrális érzékelők a heterogén, foltokban leszáradó gyepen kevésbé tudnak kontrasztos képet adni, míg a hőkamerák hatékonyságát a felmelegedő talajfelszín korlátozza.
A gyakorlati bemutatókat követően előadásában Tóth Péter (MME) a Közös Agrárpolitika (KAP) és a biodiverzitás változásainak összefüggéseit mutatta be. Hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági természeti sokféleség jelentős csökkenése azonnali és hatékony megoldásokat kíván a támogatások oldaláról is. Kiemelte, hogy bár a KAP Stratégiai Terv ún. zöld felépítménye tartalmazza a szükséges támogatási formákat, az önkéntes vállalások nem minden esetben tűnnek elegendőnek a kedvezőtlen természeti folyamatok visszafordításához.
Viszló Levente előadásában a Pro Vértes Non-Profit Zrt. élőhelyrehabilitációs céljairól és a fennállása alatt elért eredményekről osztott meg tapasztalatokat. Természeti képekben gazdag prezentációjában részletesen beszámolt az általuk alkalmazott gyepkezelési gyakorlatokról és azok biodiverzitásra gyakorolt hatásáról is. Előadásában a témában készült filmrészlet (54:50) bemutatásával gazdag képi világgal szemléltette a kaszálás természetvédelmi és vadvédelmi vonatkozásait.
Rung Áron (OMVK) az Országos Vadgazdálkodási Alap élőhelyfejlesztési erőfeszítéseit bemutató előadásában hangsúlyozta a vadgazdálkodó szervezetek szerepét a mezőgazdasági élőhelyek apróvadállományának – így természeti sokféleségének – megőrzése tekintetében. Az OMVK által működtetett támogatási forrás a hazai vadásztársaságok körében közismert és népszerű, és bár keretei végesek, jelentős lokális hatásokat képes elérni. Ezek a hatások az élőhelyfejlesztés tekintetében elsősorban a szántóföldi művelés egyöntetűségét megtörő kisebb élőhelyfoltok (évelő takarmánykeverékek, vadföldek) kialakítása és a vizes élőhelyek létrehozását szolgáló kezdeményezések tekintetében jelentősek.
Králl Attila és munkatársai előadásaiban a drónnal történő fészekkeresési, illetve apróvad-mentési kísérletek eddigi eredményeit és jövőbeli terveit, lehetőségeit ismerhettük meg. A technológia már a jelen állapotában is alkalmas a nagyobb testű madárfajok, illetve vadfajok távérzékeléssel történő megtalálására. A fészek- vagy vadmentések mellett ez pl. a vadállománybecslésben is nagy segítséget jelenthet. Az előadók ugyanakkor hangsúlyozták, hogy az agrárélőhelyek megőrzése és helyreállítása a területi védelem teljes eszköztárát igényli: a gazdálkodási módszerek, a jogi és finanszírozási eszközök összehangolását, valamint a szereplők közötti együttműködések kialakítását. A precíziós technológia hasznos kiegészítő lehet, ugyanakkor semmiképp sem helyettesítheti ezeket.
A biodiverzitás megőrzésének fontosságát és az ennek érdekében kialakított ágazati összefogás szükségességét mi sem mutatja jobban, hogy a rendezvényen a három szakterület képviseletében 35 szervezet 130 szakembere vett részt. Ezúton köszönjük az érdeklődő részvételüket!
Szerző: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület