Kellemes kirándulóidő fogadta március 26-án, vasárnap a Csíkvarsai-rétre érkezőket, akik a Pro Vértes által szervezett „Köszönet túrán” vettek részt.
Az utóbbi időszak történései miatt a Velencei-tó vízgyűjtő területén található vizek ismét az ellentétes érdekek kereszttüzébe kerültek, ennek köszönhetően viszont tovább gyarapodott azoknak a száma, akik igyekeznek megóvni egykori vadvízországunk utolsó megmaradt élőhelyeit.
Ezek közé az élőhelyek közé tartozik a Csákváron található Csíkvarsai-rét is. Az elmúlt négy évtized fontos változásokat hozott a rét életében, és mialatt a Pro Vértes élőhelyrekonstrukciós munkálatai lépésről lépésre állították vissza az élőhely eredeti képét, addig az élőlények menedéket találtak az egykori tómaradványok helyén kialakult lápréten. A rét életébe bepillantva gyermekkorunk kalandos történetei elevenednek meg, melyeket többek között Fekete István regényeiből ismerhetünk, a vasárnapi „Köszönet túrán” viszont mindenkinek lehetősége adódott a saját szemével bepillantani egy ilyen ősi magyar táj életébe.
A Pro Vértes ezzel a túrával igyekezett megköszönni, hogy természetvédelemmel foglalkozók és magánszemélyek egyaránt az egész ország területéről szót emeltek a Csíkvarsai-rét veszélyeztetése ellen. Emellett a rendezvény keretei között megemlékeztünk a Víz világnapjáról is, amely idén azt tükrözte, hogy a vizes élőhelyeinket fenyegető válság megoldására hatékony társadalmi összefogás formálódhat.
A rendezvényen több mint 140-en vettek részt, akik a tavaszba öltöző Geszner-parkban gyülekeztek. A nagy létszám miatt az esemény forgószínpadszerűen, három különböző helyszínen zajlott, így egyszerre voltak programok a Geszner-házban, a Herkules járaton és a Csíkvarsai-réten is.
A rendezvényt Viszló Levente, a Pro Vértes Közalapítvány elnöke nyitotta meg egy rövid időutazással, amelyben a Geszner-ház történetéről és a térség vízzel való kapcsolatáról mesélt. Megnyitó beszédében igyekezett felhívni a figyelmet a víz fontosságára, nemcsak a természetvédelem, hanem a mindennapi ember szemszögéből is. A csapadékok változása jól kivehető az elmúlt évszázad adataiból, és már egy emberöltő alatt is tisztán érezhető változásokat eredményez. Az egyre gyakoribbá váló villámárvizek, melyek sokunk életére hatással vannak, arra ösztönöznek bennünket, hogy visszataláljunk a természethez, amellyel fontos lépéseket tehetnénk egy fenntarthatóbb élet irányába.
Ezután a különvált csoportok megindultak a program egyéb helyszíneire. A Geszner-ház múzeumában Becse Ildikó a csapadékmegtartás kertépítészeti lehetőségeiről tartott előadást, amelyben a jelenlévők gyakorlati példákon keresztül ismerhették meg, mit tehetnek az egyén szintjén a csapadék gazdaságos és fentartható felhasználása érdekében. Az előadásra olyan családok is érkeztek, akik élelmiszertermelő gazdaságukat szeretnék az itt megszerzett ismeretekkel gazdagítani, de érkeztek szép számmal mintakertet és tankertet létrehozni vágyók is.
Eközben a Herkules járat a Csíkvarsai-rétre utaztatta a látogatókat az előkészített megfigyelőállomáshoz, ahol a rét kora tavaszi életébe nyerhettünk bepillantást. A télből fokozatosan ébredő természet napról-napra egyre színesebb arcát mutatja az ide látogatónak, ilyenkor pedig a visszatérő madarak kezdik el megtölteni élettel a környéket.
A megfigyelőállomáson Viszló Levente a rét történetébe és a Pro Vértes tevékenységeibe engedett bepillantást, melyek hatására az utóbbi évtizedekben ismét buja élőhellyé alakult a terület. A rét számtalan élőlénynek nyújt otthont, az itt megtalálható rovarok, kétéltűek, hüllők, emlősök és madarak szerteágazó kapcsolatrendszere egy jól működő ökoszisztémát rajzol ki a számunkra.
A megfigyelőállomáson a csoportok egy spektív segítségével figyelhették meg a réten élő állatokat, az egyik szerencsés csoport még a madárvilág ikonikus madarát, a parlagi sast is szemügyre vehette táplálkozás közben.
Az esemény végéhez közeledve a program egy kötetlen beszélgetéssé alakult át, ahol mindenki megoszthatta saját tapasztalatait a témában. A rengeteg érdeklődő és fiatal résztvevő jó példája annak, hogy a társadalmi összefogás eredményeként milyen előremutató irányokat vehet az ember.
Az Pro Vértes által képviselt szellemiségen sokan osztozunk az országban, és utánpótlás is akad a fiatalság körében, akik szintén alapvető jelentőséget tulajdonítanak a természeti értékek megőrzésének. Ez a szemlélet elengedhetetlen ahhoz, hogy a gazdasági - társadalmi érdekek mentés egy-egy ilyen nagy jelentőségű élőhely megmaradhasson az utókornak, ezzel pedig a természet állapotának javítása mellett a mi egészséges életünk alapjait is újrakövezhetjük.
Ugyan ez a szemlélet teremtette meg azt a jelképes összefogást is, mely megnyilvánult a Csíkvarsai-rét létét fenyegető tavaszi történések miatt.
Mindezek alapján e szép tavaszi kirándulás a megszámlálhatatlan szóbeli és írásbeli megnyilvánulás mellett, a minket körülvevő táj iránti fokozódó érdeklődés és elköteleződés megnyilvánulása volt.
