A települések titkai - Mór
A Vértes és a Bakony találkozásánál 200 millió év változatos üledékei ágyaznak meg annak a lepelnek, amit az utóbbi pár tízezer év borított rá a tájra. Ez a lösztakaró össze is keveredett a korábbi folyók hordalékainak legfelső rétegeivel, így létrehozva egy egyedülálló tájat a Vértes nyugati peremén. Egy olyan vidékről van szó, amelyen előszeretettel vadásztak királyok és hercegek, és már a laikus számára is szembetűnő, hogy tökéletes hely ez a szőlőtermesztésre. (1.) A Móri borvidék Magyarország legkisebb történelmi borvidéke, ami ősszel üde pezsgésnek indul. A szüret és a fesztiválok időszaka ez, amikor nagy várakozással figyelik a borászok az erjedő must változásait, és figyelmesen gondozzák a bort az érlelés közben. Mindezt a néphagyomány november 11-én zárja le Szent Márton napjával, amikor a liba húsa a legfinomabb, ezt pedig már az újborral öblítik le. (2.)
A borvidékhez hat település, Csákberény, Csókakő, Pusztavám, Söréd, Zámoly és a névadó Mór tartozik. A Móri szőlőket írásos emlék először az 1200-as évek első felében említi, de már sokkal korábbról, az ókorból is találunk emlékeket, amik betekintést nyújtanak Mór múltjába. (3.)
Krisztus születésének időszakában a Római Birodalom első császára Augustus, a kontinens belseje felé terjesztette ki a birodalom határait. Előtte még nem hatolt be római hadsereg a későbbi Pannónia területére, hadjárataival pedig megkezdődött a terület több részletben való meghódítása, ami egészen a Duna vonaláig húzódott, és amit Pannónia provincia néven ismer az utókor. (4.) Az itt élő emberek viszont próbáltak a római hódításnak ellenállni, ennek számos lázadás és háború a bizonyítéka. A kereskedelmi utakat ezért a római telepesek igyekeztek különböző módokon biztosítani, így épült meg Mór középpontjában a Savariából (Szombathely) Aquincumba (Óbuda) és a Pécs (Sophiane)-Gorsium (Tác)-Brigetio (Ószőny, ma Komárom része) útvonalak védelmére szolgáló őrtorony a mai Kis-, vagy Magyar templom helyén.
Mór visszanyomozható története tehát itt kezdődik el, majd a későbbi időszakokban római, germán és avar telep, illetve morva terület is volt. Ebbe a zűrzavaros időszakba csatlakoztunk be mi is, miután Árpád legyőzte a morvákat Bánhidánál. Árpád Mór környékét Előd vezérnek adta, majd fiához, Szabolcshoz került. Ebben az időben indultak meg nyugati portyáikra azok a magyarok, akik rettegésben tartották Európa városait. A vénhegyi kavicsbányában folytatott ásatások során a sírokban találtak nyugati dénárokat is, melyeket egy kalandozó magyar hozhatott haza a portyákról. A koronahegyi ásatásokon egy harcos övcsatját, illetve bizánci és itáliai érméket tártak fel. Szabolcs vezér végül területeit a Csákoknak örökítette tovább, akik tőle eredeztetik nemzetségüket is. (1.)
Frey Jácint kapucinus szerzetesnek lehetősége volt római tanulmányai alatt a római és a vatikáni levéltárban kutatni. Ő adta meg az embereknek a választ arra, hogy mi történt a rómaiak által épített őrtoronnyal. I. István korában az őrtornyot elbontották, helyére pedig a lebontott torony köveiből felhúzták a Kis-, másnéven Magyar templom eredeti épületét.
A település első írásos nyoma Szent László egyik adománylevelében tűnt fel 1080-ban, amelyben a községet az egri püspökségnek adományozta. Ebben a Latin nyelvű dokumentumban még Villa Mour alakban jelent meg.
A település nevének eredetére több elképzelés is napvilágot látott, melyek közül az egyik Gizella királyné itt rendszeresen vadászó bajor lovagjaihoz kötődik, és a német Moor, azaz láp, mocsár, vagy ingovány szóra vezeti vissza. Egy másik a területen élő „Móri” családnévre, megint másik az itt élő Maurus, magyarul Mór apát, később I. András királyunkat megkoronázó pécsi püspök nevéhez köti. (1.)
Károly Róbert idejében kötődött össze a település sorsa Csókakő várával, amikor a Csákoktól megszerzett várhoz csatolta a települést, ami egészen a XVIII. századig így is maradt.
A XIV-XV. század azonban fordulópont volt Mór és Európa történetében is egyaránt. Luxemburgi Zsigmond uralkodása idejére az Oszmán Birodalom elérte a Magyar Királyság déli határait, ezért a terjeszkedő birodalom ellen védelmi szövetséget kötöttek egymással Zsigmond és azt érintett szerb területek nemesei. Ennek értelmében a várakat átengedik a magyar félnek, akik hatékonyan tudnak védekezni a török ellen. (5.) Az oszmánok közeledtével azonban a szerb fél felrúgta a szerződést, és csak váltságdíjért volt hajlandó átadni a stratégiai fontosságú Galambóc várát. Ezt a lehetőséget felajánlották a törököknek is, akik kapva kaptak az alkalmon és kifizették a kért összeget. (6.) A 20 000 fős magyar sereget már a török védők várták 1428-ban, akik hosszú ideig ellenálltak a hajókról és az ellenvárból folyamatosan ostromló tüzérségnek. Galambóc falai végül megadták magukat, az ostromlók pedig már a végső rohamra készültek. Az előkészületek közben azonban megérkezett a Dunán II. Murád hatalmas főserege és átírta a csata biztosnak tűnt kimenetelét. Ekkora túlerővel a magyar sereg nem tudott nyílt ütközetben szembenézni, ezért egyezséget kötöttek az ostrom előtti viszonyok visszaállításáról, tehát a vár török kézen marad, a magyar sereg pedig szabadon távozhat a területről. Zsigmondnak II. Murád ígéretében sem szabadott volna megbízni, ugyanis amíg a magyar sereg kiszolgáltatott helyzetben éppen átkelt a Dunán, a szultán parancsot adott a támadásra, és a teljes hadsereget a Dunába szorította. (7.)
A király épségéért Rozgonyi István temesi főispán felelt, de kiutat ebből a szorult helyzetből csak felesége, Rozgonyi Cecília nyújtott, aki az utolsó pillanatban hajókra tudta menekíteni őket. A király és a főurak visszavonulását lengyel és litván harcosok fedezték, akik mind egy szálig életüket vesztették. (8.)
Erről az esetről Arany János és Jókai Mór is megemlékezett, előbbi Rozgonyiné című versében, utóbbi Rozgonyi Cecília című miniregényében.
Fontos ez az ütközet Mór szempontjából is, mert a király az életét köszönhette a Rozgonyi párnak, akik ezért a hazatérés után 1430-ban a magyar királyok egyik kedvenc vadászterületén kaptak birtokot, méghozzá a Csókakői várat a hozzátartozó területekkel (Váralya, Moor, Vajai, Timár, Nagyveleg, Csurgó, Igar, Csákberény, Zámoly, Pátka, mindkét Sárkány, Dinnyésnád, Kan kuthya, azaz Kán kútja, Szenttamásegyház, Isztimér, Apostol és Fornaszentmiklós). A század végére a Rozgonyi család kihalt, és ismét egy új fejezet kezdődött Mór és a környék életében. (1.)
Már négyszáz év alapján is látszik, hogy Mór történetének szálai meglehetősen kuszák, nehéz kibogozni őket, így sok kérdés marad megválaszolatlanul. Ezeket a réseket a középkori emberek legendákkal foltozták be, melyek valóságtartalma az olvasó megítélésére van bízva. A következő részben ezekkel a legendákkal is foglalkozni fogunk.
Szerző: Klippel Dávid
_____________________________________
- Mór története a kezdetektől a Hódoltság végéig 1-21. o
https://www.topografia.hu/_user/browser/File/top531%20tanulmanyok/M%C3%B3r%20t%C3%B6rt%C3%A9nete%20a%20kezdetekt%C5%91l%20a%20H%C3%B3dolts%C3%A1g%20v%C3%A9g%C3%A9ig.pdf (Letöltés: 2022.09.16.)
- A borkészítés folyamata
http://lovaszvin.hu/bor-es-gasztro/a-borkeszites-folyamata/ (Letöltés:2022.09.16.)
- A Móri Borvidékről röviden
https://www.moriborvidek.hu/borvidek/a-mori-borvidekrol-roviden/ (Letöltés:2022.09.16.)
- Németh György (szerk) 2011. Görög–római szöveggyűjtemény, Németh György Fordítók, 289-290. o
- Magyar Katolikus Lexikon, Tatai szerződés http://lexikon.katolikus.hu/T/tatai%20szerz%C5%91d%C3%A9s.html (Letöltés:2022.09.16.)
- (Galambóc, A Pallas nagy lexikona Kézikönyvtár
https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-pallas-nagy-lexikona-2/g-A5BD/galamboc-A684/ (Letöltés:2022.09.16.)
- Galambóc ostroma – Magyar Katolikus Lexikon
http://lexikon.katolikus.hu/G/Galamb%C3%B3c%20ostroma.html (Letöltés: 2022.09.16.)
- Szokola László, 2020, Egy hős lovag a magyar és a lengyel király udvarában: Zawisza Czarny | Instytut Felczaka Intézet. kurier.plus.
https://kurier.plus/hu/node/1092 (Letöltés: 2022.09.16.)