Zámolyi - medence

A Csákvár, Zámoly és Pátka települések között elhelyezkedő Zámolyi-medence Natura 2000 területet a 275/2004 (X.8.) Kormányrendelet hirdette ki, területe: 2595,09 hektár. A Vértes hegység déli oldalán Északkelet – Délnyugati irányban elterülő medence igen jelentős fészkelő, táplálkozó és pihenő helye számos madárfajnak. Elsősorban a száraz füves területek, az árvalányhajas részek és nedves rétek, zsombékosok jellemzik. A közösségi jelentőségű élőhelyek közül a 6410 számú Kékperjés láprétek hivatalos nevükön Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Monilion coerulae), illetve a 6510 számú Üde magas füvű kaszálórétek, hivatalos nevükön Sík-és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanquisorba officinalis) kiterjedése a legjelentősebb. Mellettük azonban kisebb kiterjedésben megtalálhatók a 1530 Pannon szikesek, 3150 Természetes jellegű eutróf tavak és hínárnyövényzetük, 6210 szálkaperjés-rozsnokos félszáraz gyepek, 6240 pannon lejtősztyeppek és sziklafüves lejtők, 6250 pannon löszgyepek, 5430 üde-nedves magaskórosok, 6440 ártéri mocsárrétek, 7230 mészkedvelő üde láp- és sásrétek is.

A következő közösségi jelentőségű állatfajok élnek a Zámolyi-medence Natura 2000 területen, melyek a kijelölés alapjául szolgáltak.

Fészkelő madarak:

Bölömbika (Botaurus stellaris),
Cigányréce (Aythya nyroca),
Nyári lúd (Anser anser),
Gólyatöcs (Himantopus himantopus),
Sárszalonka (Gallinago gallinago),
Nagy goda (Limosa limosa),
Piroslábú cankó (Tringa totanus),
Fattyúszerkő (Chlidonias hybridus),
Kis vízicsibe (Porzana parva),
Pettyes vízicsibe (Porzana porzana),
Haris (Crex crex),
Parlagi pityer (Anthus campestris),
Kékbegy (Luscinia svecica)

Vonuló madarak: (több, itt felsorolt faj, egyúttal fészkel is a területen, ezeket F- betűvel jelöltük)

Nyári lúd (Anser anser), F
Vetési lúd (Anser fabalis),
Nagy lilik (Anser albifrons,
Csörgő réce (Anas crecca),
Böjti réce (Anas querquedula), F
Kékes rétihéja (Circus cyaneus),
Réti cankó (Tringa glareola)
Pajzsoscankó (Philomachus pugnax).

Bár a pajzsoscankó gyakran nagy tömegben jelentkezik a Zámolyi medence nedves rétjein, ma már nem fészkel Magyarországon. Érdemes megemlíteni, hogy az utolsó magyarországi bizonyított fészkelése éppen itt, a Csíkvarsai réten volt. Közösségi jelentőségű növényfajok közül a Natura 2000 területté történő kijelölésnél a kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) került figyelembevételre, amelyik egyes években tömegesen látható a terület mélyebb fekvésű, vizes részein.

A fentebb felsoroltakon kívül számos további közösségi jelentőségű álltafaj is él itt.

Ezek a következők:

Kétéltűek:

Dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus)

Hüllők:

Mocsári teknős (Emys orbicularis)

Madarak:

Vörös gém (Ardea purpurea),
Bakcsó (Nycticorax nycticorax),
Fehér gólya (Ciconia ciconia),
Rétisas (Haliaeetus albicilla),
Parlagi sas (Aquila heliaca)
Barna rétihéja (Circus aeruginosus),
Hamvas rétihéja (Circus pygargus),
Kerecsensólyom (Falco cherrug)
Ugartyúk (Burcinus oedicnemus)
Lappantyú (Caprimulgus europaeus),
Szalakóta (Corracias garrulus),
Jégmadár (Alcedo atthis),
Fekete harkály (Dryocopus martius
Erdei pacsirta (Lullula arborea),
Tövisszúró gébics (Lanius collurio)

Emlősök:

Ürge (Spermophilus citellus)
Vidra (Lutra lutra)

Magyarországon védett állatfajok, amelyekkel rendszeresen találkozhatunk a Zámolyi-medence Natura 2000 területen.

Kétéltűek:

Zöld levelibéka
Barna ásóbéka
Mocsári béka
Pettyes gőte

Hüllők:

Erdei sikló
Kockás sikló
Vízisikló
Fürge gyík
Zöld gyík

Fészkelő madarak:

Kis vöcsök
Feketenyakú vöcsök
Búbos vöcsök
Törpegém
Nagy kócsag
Kékgalamb
Vadgerle
Gyöngybagoly
Kuvik
Erdei fülesbagoly
Macskabagoly
Kaba sólyom
Kerecsensólyom
Vörös vércse
Fürj
Szárcsa
Vízityúk
Törpe vízicsibe
Bíbic
Nagy póling
Kis lile
Nyaktekercs
Zöld küllő
Nagy fakopáncs
Mezei pacsirta
Búbospacsirta
Füsti fecske
Sárgarigó
Sárga billegető
Erdei pityer
Rozsdás csuk
Cigány csuk
Vörösbegy
Kékbegy
Nádi tücsökmadár
Réti tücsökmadár
Berki tücsökmadár
Nádirigó
Cserregő nádiposzáta
Énekes nádiposzáta
Foltos nádiposzáta
Csilcsalpfüzike
Sisegő füzike
Fitisz füzike
Tövisszúró gébics
Erdei pinty
Citromsármány
Sordély
Nádi sármány

A Natura 2000 területen található erdőkben, kisebb facsoportokban, illetve fasorokban, magányos fákon jelentős mennyiségű fészekodút és fészkelő ládát helyezet ki a Pro Vértes, amelyekben szén-, kék-, barátcinege, szürke légykapó, barázdabillegető, házi rozsdafarkú, seregély, mezei veréb, illetve vörös vércse költ. Az utóbbi évek jelentős eredménye, hogy sikerült újra megtelepíteni a szalakótát is és reményeink szerint a következő években a kékvércse is visszatér, mint fészkelő madár a Zámolyi medencébe. Manapság már nem számít ritkaságnak, hogy a darvak is megjelennek a térségben vonulás, telelés idején, de a fekete gólya, a réti fülesbagoly, a vándorsólyom és a nagy őrgébics is jellemző madara a területnek. Télen a pintyfélék vegyes csapataival találkozhatunk az állattartó telepek, a madáretetők közelében, illetve az út menti gazos foltokban. Ezekben a csaptokban a kenderike, zöldike, mezei veréb, citromsármány mellett rendszeresek, egyes években tömegesek a téli pintyek is.

A Zámolyi medence különösen gazdag védett növényekben, amelyek állományai a Pro Vértes által kidolgozott és alkalmazott kezelési gyakorlatnak köszönhetően jelentősen megerősödtek.

A terület legjellemzőbb védett növényei a következők:

Vitézvirág (Anacamptis pyramidalis) 100-1000 tő
Lápi sás (Carex davaliana) 1000-10 000 tő
Hússzínű ujjaskosbor (Dactylorhiza incarnata) 100-1000 tő
Keskenylevelű gyapjúsás (Eriophorum angustifolium) 10 000 - 100 000 tő
Széleslevelű gyapjúsás (Eriophorum latifolium) 10 000 - 100 000 tő
Törpe nőszirom (Iris pumila) 100- 1000 tő
Fátyolos nőszirom (Iris spuria) 10 000 – 100 000 tő
Hármaslevelű vidrafű (Menyanthes trifolia) 100- 1000 tő
Pókbangó (Ophrys sphegodes) 100- 1000 tő
Poloskaszagú kosbor (Orchris coriofora) 10 000 – 100 000 tő
Mocsári kosbor (Orchris palustris) 100 000 – 1 000 000 tő
Vitéz kosbor (Orchris militaris) 10-100 tő
Selymes boglárka (Ranunculus illyricus) 1000 -10 000
Lápi nyúlfarkfű (Sesleria uliginosa) 100 000 – 1 000 000 tő

A füves területek, zsombékosok, illetve természetesen és mesterségesen kialakított tavak természetvédelmi kezelését a Pro Vértes végzi. Saját szürke marha és bivaly állományával gondoskodik a rétek fenntartásáról, jelenlegi állapotuk megőrzéséről. A terület egy részén modern eszközökkel, hagyományos módon rétgazdálkodást folytat. A kaszálókról lekerülő széna egyrészt biztosítja az állatok téli takarmányát, másrészt pedig megőrzi a kaszálót nyílt területnek és ezzel megakadályozza, hogy azok elnádasodjanak, vagy invázív növények terjedjenek el rajtuk. A kaszálás során visszahagyott búvósávok pedig a következő tavaszon vonzzák az itt élő, fűben fészkelő madarakat – sárszalonka, piroslábú cankó, sárga billegető, nádi sármány stb. A terület megtekintéséhez a Pro Vértes szervezett túrák keretében biztosítja a lehetőséget.