Előzmények:
A Zámolyi-medencében egykoron elterülő jégkorszaki tó feltöltődése ma már előrehaladott állapotban van. A természetes szukcessziót fokozó lecsapolások eredményeként kialakult kedvezőtlen állapotot 1982-ben, a Csíkvarsai-rét védetté nyilvánításával is csak részben sikerült mérsékelni egy – az akkori lehetőségeknek megfelelő – zsiliprendszer megépítésével.
A műtárgy-rendszer felújításával, bővítésével, illetve a működtetés eddigi tapasztalatainak felhasználásával, valamint a belterületi csapadékvizek és a környező szántókról érkező csapadékvíz bevezetésével az időjárás szélsőségeinek hatása (erózió, havária) mérsékelhető. Az időjárási viszonyok változása (globális felmelegedés) a vízhez kötött fajok esetében nagymértékű élőhely-vesztéssel jár. A beérkező víz lassú továbbengedésével biztosítható az európai jelentőségű vizes élőhely vízigénye, mely egy nemzetközi jelentőségű madárvonulási út egyik területe, illetve állomása is egyben.
Jelen:
A beruházások megvalósításával összesen mintegy 630 ha kiterjedésű terület komplex vízrendezése, rekonstrukciója valósul meg. A projekt célja a korábbi természeti állapot rehabilitációja, a meglévő vizes élőhelyek rekonstrukciója, illetve a vizes élőhelyek fenntartását szolgáló már több, mint 25 éve meglévő létesítmények korszerűsítése. A vizes élőhelyek helyreállításával tehát stabilizálható a védett növények és állatok állománya, valamint – nem elhanyagolható szempontként – fenntarthatók a táji és kultúrtörténeti értékek. Az új zsilip- és árokrendszer kiegyensúlyozottabbá teszi a szántóföldi művelést, így a rétgazdálkodás a természetes vízjárás ritmusának megfelelően folytatható. A rét lecsapolását célzó árokrendszer megszüntetésével mérsékelhetők az aszály okozta hozamkiesések. A vizes élőhely növénytársulásai nemcsak a vadon élő állatvilág búvóhelyét és táplálékát jelentik, hanem ősi háziállataink táplálékául is szolgálnak, így biztosítják állományuk és génkészletük fennmaradását. A beruházást követően a tervezési területen egy olyan önfenntartó vízgazdálkodási rendszer alakul ki, amely a jelenlegi élő erővel történő vízgazdálkodást kiválthatja, így a térség vizes élőhelyeinek hosszú távú fennmaradása az aktív emberi jelenléttől függetlenné válhat. A beruházás részét képezi a csákberényi Öreg-tó teljes rekonstrukciója is. A tavat már az I. és II. katonai felmérés térképein is ábrázolták. Az Öreg-tó gátjának megerősítésével, és medrének rendezésével, bővítésével a Vértes lábánál elterülő vízszegény dolomit lejtősztyep élőhelyen újra egy kis vizes lápfolt alakulhat ki, kis "oázisként" szolgálva az itteni élővilágnak. Az Öreg-tó környékének teljes rekonstrukciója lehetővé teszi a tó újbóli teljes feltöltését, és új lehetőségeket teremt a térség biodiverzitásának növelésében. A tervezett beavatkozások megvalósulása után a jelenlegi állapot, a mostanság alkalmazott rendszeres emberi beavatkozást igénylő vízszint szabályozások nélkül is fenntarthatóvá válik, azonban a beruházás megvalósulása után folytatandó természetvédelmi kezelés nem fog különbözni a jelenleg folytatottól.
A felsorolt célok érdekében az alábbi beavatkozások elvégzése szükséges:
- Téglaházi kubikgödrök vizes élőhely bővítése
- A Császár- patak medrének rehabilitációja
- Császár-víz övárok műtárgyainak újjáépítése
- Korábbi árkok, műtárgyak felszámolása
- A csákberényi Öreg-tó rekonstrukciója
Megvalósítási szakasz:
Téglaházi kubikgödrök vizes élőhely bővítése:
A Téglaházi kubikgödrök az elmúlt századok agyagbányászata során alakultak ki. A heterogén mélységű kitermelés során egy változó mélységű szabálytalan területű agyaggödör keletkezett, melynek egy részében változó nagyságú vízfelület jött létre. A területen kotrással egy közel állandó vízmélységű és területű vízfelületet alakítunk ki. A kisebb vízmélységű területekből letermelt földet a nagyobb vízmélységű területeken helyezzük el és így egy átlagosan 1,1-1,3 m-es vízmélységű tavat hozunk létre, melyben a jelenleginél mintegy kétszer nagyobb területen és kedvezőbb vízmélységgel biztosítjuk az itt megtelepült élővilág által igényelt közel állandó vízfelületet. A mederrendezési munkálatok keretein belül továbbá kialakítjuk a vizes élőhely működését elősegítő fészkelő-és monitoring szigeteket, a vidravárakat és a fészkelőszigeteken a beülőfákat.
Császár-patak medrének rehabilitációja:
A Császár-patak a Csíkvarasi-rét lecsapolását célzó korábbi túlzott kimélyítése nyomán még napjainkban is erős szívóhatást gyakorol a talajvízre és nem képes a szélsőséges időjárás okozta vízszint-ingadozások természetkárosító hatásainak mérséklésére. A patak régi medrének kiegyenesítése és átlagosan 2 m-rel történő lemélyítése durva beavatkozás volt a Csíkvarsai-rét vízgazdálkodási viszonyaiba. A rét talajvízszintje a korábbi 0-0,8m terep alatti szintekről leszállt 1,5-2m-es mélységbe és a Császár patak mély medre a korábban a környező területekről a Csíkvarsai-rétre az altalajon keresztül leszivárgó és itt maradó vizeket elvezeti a területről. Ezért a Császár patak Csíkvarsai-réten haladó szakaszán a korábbi kotrásból a jobbpartra kirakott földjét visszatöltjük a Császár patak medrének alsó szelvényrészébe és ezzel egy mintegy 1m-es átlagmélységű 6-10m-es fenékszélességű medret alakítunk ki, melyben a szabályozás előtti vízjárási viszonyokat rehabilitálva a terep alatt 0,5-0,8m-rel folynak le a Császár patak vizei, ezzel a Csíkvarsai-rét talajvízszintje min. 1m-rel emelhető.Az állandó vízmélység biztosításához még duzzasztó építése is szükséges, mely 50 cm-es duzzasztást biztosít. A két duzzasztó és a mederfeltöltés biztosítja, hogy rehabilitáljuk azt a vízgazdálkodási állapotot, amit a Császár patak korábban biztosított a Csíkvarsai-réten.
A Császárvíz-övárok műtárgyainak újjáépítése:
A 80-as évek fejlesztései során épített műtárgyak mára olyan állapotba kerültek, hogy felújításuk szükségszerűvé vált. Újjáépítésükkel továbbra is biztosítható az itt található értékes lápok folyamatos vízzel való ellátása. A sekélyen párolgó vízfelület (egykori tó) így puffer szerepet tölt be a szélsőségesen száraz időjárás hatásainak mérséklésében. A Császárvíz- övárok fenékesése nagyobb, mint a Császár pataké, ezért a Császár patakon tervezett duzzasztóműtárgy duzzasztása csak a Császárvíz-övárok alsó szakaszán tudja a vízszinttartást biztosítani, innen az övárok esésviszonyait figyelembe véve 2 db bögéző műtárgyra van szükség, hogy az övárok felső szakaszairól, ill. a bal parti drénezett területekről az övárokba jutó vizeknél egy olyan vízszintet biztosítsunk, hogy azokat a jobb parti területekre ki lehessen vezetni. A duzzasztóműtárgyakkal a Császárvíz- övárok vízszintszabályozása olyan módon oldható meg, hogy a Póczos-tó területére az ökológiailag szükséges vízmennyiség kivezethető. A tervezett bögéző műtárgyak mellett az övárokban felduzzasztott víz Póczos-tó területére történő szabályozott kivezetését is biztosítani kell, melyekhez vízkivezető műtárgyakat terveztünk, a Császárvíz-övárok jobb partján. Ezen műtárgyak feladata az övárokban a tiltós műtárgyakkal visszatartott vizek szabályozott kivezetése a Póczos-tó területére.
Korábbi árkok, műtárgyak felszámolása:
A Zámolyi-medence nagy természetátalakító munkálataira, erdőtelepítésére az 1950-es évektől került sor. E tevékenységek során szűnt meg az a váltakozó vízjárású legeltetett puszta, amely a pusztai madárfajok fészkelő helyét jelentette. A régi árkok feltöltése napjainkban már nem cél, hiszen beállt növényzetük, mélyebb vizük védett élőlények otthona. A melorációs árkok, gyepes vápák nagy része teljesen felesleges, szárító hatásuk gátolja a speciális élőhelyfenntartó természetgazdálkodási tevékenységet. Ezért itt az árkok melletti deponált anyagból feltöltjük az árkokat. A meglévő és funkciójukat elvesztő átereszeket és műtárgyakat elbontjuk, a bontási hulladékot pedig elszállítjuk.
A csákberényi Öreg-tó rekonstrukciója:
A csákberényi Öreg-tó a településtől délre található források környékének egykori kimélyítésével keletkezett. Vizét a Vértes lábánál fakadó időszakos források biztosították. Az elmúlt időszakban a bányászat felhagyása után a karsztvízszint folyamatosan emelkedik, így a Vértes környéki források egy része ismét aktívvá vált. Az Öreg-tó környékének rekonstrukciója új lehetőségeket teremt a térség biodiverzitásának növelésében. A mederrendezéssel egy 1 m-es átlag vízmélységű tavat alakítunk ki, melynek alsó végén egy keresztgerendát építünk és egy vízszintszabályozó és leürítő műtárgyat. A Csákberényi Öreg-tó rekonstrukciójával a mintegy 1,5 ha-os vízfelületű tó mellett még egy mintegy 4,5 ha-os területen alakulnak ki vizes élőhelyi feltételek. A szabad vízfelület és a környezetében lévő fás terület főleg vízi madaraknak lesz ideális élőhely, fészkelő és táplálkozási lehetőségekkel.