A Vértesi Natúrpark területeinek legnagyobb része kaszáló minőségű, ezért a természetgazdálkodási ágazat egyik fő profilja a madárbarát módon történő kaszálás.

Mivel a Zámolyi-medencében lévő területek legnagyobb része kaszáló minőségű, hagyományosan a viszonylag késői - június végi, esetenként júliusi - kaszálás és a sarjúszénának legeltetéssel történő hasznosítása alakult ki. Ettől a mezőgazdasági üzemek korábban, részben a gépi kapacitás hiánya, részben üzemszervezési okok miatt szerettek volna eltérni, hogy az aratásra a széna már be legyen takarítva. Mivel ezt sem a növényzet állapota, sem a földön fészkelő madarak költési ideje nem indokolta, kisebb konfliktusok támadtak. Közalapítványunk gépvásárlásával ezek a problémák megoldódtak. Így akkor, és úgy kerül a széna betakarításra, ahogy a növényzet állapota illetve az élővilág jelenléte engedi (pl.: haris, törpe vízicsibe fészkelés júniusban, vagy a fokozottan védett magyar tarsza nagy mennyiségű előfordulása stb.).

A kaszálás, a növényzet és az állatvilág ökológiai igényeinek megfelelően, június 5-25 között kezdődhet. Amennyiben egy területen haris, törpe vízicsibe, pettyes vízicsibe, vagy egyéb élőlény jelenléte, költése tapasztalható, ott vagy kései legeltetéssel, vagy augusztusi kaszálással megakadályozható a magas növényzet kialakulása, a nádasodás, esetleg gyomosodás. Azon a területen, ahol június eleji mintavételezéssel nagy mennyiségű magyar tarsza előfordulása tapasztalható, a kaszálás csak június végén kezdhető meg. A traktorok a rotációs kasza elé 4-5 m-rel a gépek elejére szerelt láncfüggönyös vadriasztóval vannak ellátva. A traktorosok alapfokú természetvédelmi oktatásban részesülnek, az élővilággal kapcsolatos tapasztalataik, megjegyzéseik a munkalapra is felkerülnek. A kaszálás 200-300 m széles darabokban középről kétfelé történik, - kiszorító, madárbarát kaszálási módon -, nem pedig körkörösen. Mielőtt két lekaszált darab összeérne, a fű 8-10 m-es csíkban kaszálatlanul marad. Ezt a részt csak másnap reggel kezdéskor vágják le, hogy addigra az élőlények kimehessenek belőle, ugyanakkor egyszerre száradjon meg a széna nem akadályozva ezzel a rendsodrás és bálázás menetét. Nem jelent semmiféle többletmunkát, csak egy kis jóakarat kell hozzá! Ha a közelben víz van, a maradványcsíkokat erre irányítjuk, ugyanis a kétéltűek szívesebben húzódnak ezeken a vízhez, mint a nyílt részeken (békafolyosók).


A több éves természetgazdálkodási tapasztalatainkra alapozott kaszálás:

  • a területen végzett madárfogási eredményekkel alátámasztott időpont-meghatározás alapján, a megszokottnál későbbi (június vége – július) időpontban, évente egyszer,

  • a frekventált, természeti értékekben kiemelten gazdag területeket meghagyva,

  • madárbarát kiszorító kaszálási mód, valamint

  • maximum 2 m-es vágószélesség és

  • láncfüggönyös vadriasztó alkalmazásával,

  • természetvédelmi elkötelezettségű, ismeretekkel rendelkező szakszemélyzet kivitelezésével történik.

A gyepterületeken a természeti értékek védelmét előtérbe helyező, a Közalapítvány több éves kutatási eredményein, tapasztalatain alapuló gazdálkodási módot alkalmazunk. Tapasztalatainkat, szakmai ismereteinket fórumokon, ill. tanácsadások során adjuk át a helyi gazdáknak.


2011-ben kiadtuk a Természetkímélő gyepgazdálkodás c. könyvet, mely a térségben végzett kutatásaink eredményeit is bemutatja. Országos szintű terjesztésével Csákvár jó híre is tovább gyarapszik.

Fotógaléria