Tessedik Sámuel (Aszód, 1768. július 3. -1859. január 10.)

A TESSEDIK REJTÉLY

A Bokodi Evangélikus Temetőben, a fehér márvány kereszt közelében van egy felújított, különlegesen szép, vörös márvány sírkő! Méretei, kialakítása teljesen elüt a környezetében lévő sírjelektől. Feliratából kitűnik, hogy Tessedik Sámuel evangélikus lelkész és lánya, valamint nekik a nyughelyét mutatja.

A sírkő felirata: A sír alatt aluszák csendes álmukat néhai T.T. TESSEDIK SÁMUEL úr a Bokodi evangélikus lelkeknek lelkipásztora, meghalt 1859. január 16- án. Áldás maradékaira örök béke sírhalmán! Szeretett lánya Tessedik Susanna meghalt 1859. május 8. 34 éves korában.

Tessedik Sámuel evangélikus lelkész 1827 nyarán került Bokodra 60 éves korában, Surd Somogy megyei községből. Pusztay Márton /Orosháza 1776-1848/ lelkésztársát váltotta, aki Surd községben szolgált tovább.

• Ki volt ez a lelkipásztor, aki itt halt meg és emlékét a mai napig is becsben tartja az eklézsia?
• Talán a nagy Tessedik polihisztor, egyházszervező, iskolaalapító, növénynemesítő fia?
• Lehetett volna az is! A válasz az, hogy nagy valószínűséggel unokatestvérek vagy névrokonok voltak!

A nagy Tessedik a Pest megyei Albertiben született 1742. április 20-án evangélikus lelkész családból, édesanyja: Lang Erzsébet. Szarvason nősült: 1768. július 13- án, felesége: Markovitz Terézia, az ottani lelkész lánya.

A mi TESSEDIK SÁMUELÜNK Aszódon született 1768. júl. 3. Apja: D. Tessedik Sámuel, lelkész. Anyja: Feja Erzsébet. Keresztszülők: báró Podmaniczky Sándor és Jeszenszky Zsuzsa, az aszódi evangélikus anyakönyv szerint.

Tény, hogy a nagy Tessedik, Aszódon sem volt ismeretlen,”mert rokoni szálak fűzték oda egy lelkész házaspárnál, nővére is ott tartózkodott, valamint rokona: Hajnóczy József is ott lakott akkor”. /Podmaninczky család levéltára alapján MTA levéltára, töredék Bertók János./

Ez a „rokoni szál” lehet a mi Tessedikünk édesapja.

A nagy Tessedik Önéletleírása /117. old./szerint a család közvetlen őse: Tessedik Márk, Trencsén megyében Popradnó községben lakott. Márknak három fia volt: János, György és Éliás. A három testvér (János kerekedő, György és Éliás mészáros volt), cseh és morva területről bejött takácsmesterekkel együtt összesen 13-an a Trencsén megyei Puchó községbe költöztek a Sulyovszky család birtokára. Itt evangélikus vallásuk miatt a lakosság nem nézte őket jó szemmel, s ezért támogatásért és pártfogásért III. Károlyhoz folyamodtak.  A három testvér közül Jánosnak leszármazottai nem voltak, míg Éliásnak, Éliás Pál nevű fia szúlyói evangélikus lelkész lett, kinek 1708-ból egy egyházi jellegű munkája is fennmaradt. Ennek Pál nevű fia szintén szúlyói lelkész volt. Ennek leszármazottja lehet a mi Tessedikünk. A harmadik testvér: György és Nedeczky Eszter, ők voltak a nagy Tessedik nagyszülei. Sámuel nevű fiúk és Láng Erzsébet házasságából született a polihisztor Tessedik Sámuel. Tessedik Márknak három fia mellett még két lánya is volt: Erzsébet és Zsuzsanna. Zsuzsanna, Hajnóczi Tamáshoz ment férjhez, s az ő leszármazottjuk lett Hajnóczi József , aki ekként volt rokonságban a Tessedik családdal. A Bokodon szolgált Tessedik Sámuel sajátkezű bejegyzése, felszentelése alkalmából: Latin nyelven írja - születési adatai után-, hogy iskoláit Aszódon kezdte, majd Pozsonyban és Sopronban folytatta. Nemes- Kér községben tanítóskodott, majd a Teológián, Stanislovics Károly és Farkas Károly professzorok tanítványa volt. A Tolna megyei Borjád és a Veszprém megyei Bábony községekben szolgált. Wittenbergben az Akadémián 1802-ben egy szemesztert hallgatott, ezután került Surd községbe. Felszentelését Nagy István superintendens végezte /Sár/ Szent Lőrincen Tolna megyében, Bárány Pál, és Knár János esperesek jelenlétében. Dátum: 1803. szept. 8. Felszentelése után 1804 körül megházasodott, felesége Schkrankay Erzsébet, egy fiúk –József született, de hamarosan meghalt. Nevelt lányuk N. Bodatz Katalin, akit férjhez adtak 1818. április 13-án Szepetnekre, Miklós nevű tanítóhoz. Első felesége ezután elhunyt, majd néhány év múlva ismét megnősült és elvette: nemes Mészáros Zsuzsát. Nem ismerjük, hogy hol és mikor volt az esküvő. Ebből a házasságból született: 1823. jan. 17. Lajos (+1860), 1825 július 11-én Zsuzsa (+1859)

A temetőben a Tessedik sírköve mellett, van egy kisebb méretű sírkő, amely nemes Mészáros Zsuzsa édesapja nyughelyét jelzi. A sírjel felirata: Itt nyugszik T. T. Mészáros Péter Úr, meghalt 1799 esztendő május 2, élt 43 esztendőt. Isten vigasztalja meg a súlyos gondjaikkal terhelteteket. Mészáros Péter 1793- tol -1799-ig evangélikus lelkész volt Bokodon, előtte Kispécz-en (ma Kajárpéc) szolgált.

A helyi evangélikus halotti anyakönyv 1779. május 2.-i bejegyzése szerint: az emlékezetnek okáért nevezetes ezen Bokodi Evangélika Eklézsiának érdemes lelkipásztora T. T. Mészáros Péter, mint utána szent tisztébe egész 10 esztendőket, Bokodi Eklézsiában 5 ½ esztendőt, egész életében pedig 43 esztendőket eltöltött volna, ezen folyó 1799 esztendő Áldozó Csütörtökén máj. 2.án reggel 9 órakor , az Úr kimúlt. Következő szombaton pedig magyar és toth halotti prédikációkkal 3 búsuló magyar versekkel tisztességesen sok számos hívektől a temető helyre elkísértetett.  

Helyi szolgálatának kezdetét az anyakönyvbe önmaga jegyezte be: Én Mészáros Péter az Kis Pétze szent gyülekezetből ordinációs /felszentelt/ Lelki Pásztornak bé-hozattam 1773. szeptember 17-én

Tessedik Sámuel 30 évig Bokodon szolgált 1856-ig, prédikált, magyarul, németül és szlovákul. Mellette Smidt Mihály káplán, a későbbi lelkész és híres esperes segítette munkáját. Tevékenységéhez fűződik: a faiskola létesítése /1840-es évek/ a selyemhernyó tenyésztés meghonosítása, az eperfák ültetése, a fásítás, akác telepítés, oltás, csupa olyan tevékenység, amely a nagy Tessedikre volt jellemző!  Elhunyt 1859. január 10-én. A szép különleges alakú sírkő, - amely itáliai hatást tükröz - állítatására vonatkozó információval nem rendelkezünk. Valószínűnek tűnik, hogy az özvegy az eklézsia segítségével állított emléket.