(Gyergyóremete, 1882. december 19. – Budapest, 1938. március 6.)

székely származású bányamérnök, kutató, a magyar bauxitbányászat úttörője

Balás Jenő Gánt település kapcsán került a Vértesi Natúrpark hírességei közé. Tanulmányait a gyergyóremetei elemi iskolában kezdte, a középiskolát Székelyudvarhelyen végezte, majd a Budapesti Műszaki Egyetemen és a Selmecbányai Főiskolán tanulta ki a bányamérnöki mesterséget. Magyarországra kerülve fáradhatatlan szenvedéllyel kutatta Gánt és környékének geológiáját, így vált a gánti bauxit-előfordulás egyik felfedezőjévé, a magyarországi bauxitbányászat megalapítójává. Kutatásai közben megállapította, hogy a bauxit a triászkori fődolomiton helyezkedik el, amelyet eocén kori mészkőréteg fed. 1919 őszén megszállottként járta Gánt környékét, éhezve, fázva, még betegen is, míg a hosszúharasztosi kb. 20 m hosszú vízmosásban végre megtalálta, amit keresett. Az első vizsgálatok gyenge minőségű bauxitot mutattak ki, de a kutatást tovább folytatta, míg az 1922. év végén kiderült, hogy Európa legjobb minőségű bauxitját találta meg Gánton. Balás Jenő további kutatásai szinte az egész Dunántúlra, Iszkaszentgyörgy, Halimba, Nyirád, Budapest és környékén bauxitra és termálvízre, a Bakonyban mangánra, Szárhegy és környékén galenitre és szénre is kiterjedtek. 1922–1923 között megszerezte magának a szükséges bányajogosítványokat, melyeket eladott a későbbi Bauxit Trösztnek. 1934-ben kidolgozta a budapesti hévizek hidrológiáját, elkészítette a Velencei-tó rendezési tervét, az itt talált termálvíz hasznosítását. 1936-ban fáradhatatlanul kutatta a Balaton-felvidéket és a Balatont. Elkészítette a Sió-csatorna hajózhatóvá tételének tervét. Elévülhetetlen érdeme, hogy ő indította el Magyarországon a bauxitbányászatot. Balás Jenő élete munkásságáért semmilyen kitüntetésben, elismerésben nem részesült. Küzdelmes élete azonban nem volt hiábavaló, mert kortárs bányásztársai és azok utódai őt tekintik a gánti bauxit és más értékes nemzeti kincsünk felkutatójának. Gánt község önkormányzata 1998-ban Balás Jenő szellemi örökségének ápolásaként emlékszobát létesített és emléktáblát helyezett el tiszteletére, amely mind a mai napig látogatható (https://hu.wikipedia.org/wiki/Bal%C3%A1s_Jen%C5%91).

Szerzők: Schüller-Szöllősi Eszter & Viszló Levente