állatorvos, bölcsészdoktor, egyetemi tanár

Édesapja a Nyugat-Magyarországról származó Zimmermann Mihály, a Móron állomásozó huszárezred állatorvosa, édesanyja pedig a helybeli Szaczker Terézia volt. Középiskolai tanulmányait a budapesti Evangélikus Főgimnáziumban végezte, ahol eminens diák volt. Állatorvosi tanulmányait Budapesten fejezte be, ezután tanársegéd, majd hamarosan segédtanár lett. 1903-ban bölcsészdoktori oklevelet, 1910-ben pedig a Tudományegyetem bölcsészeti karán összehasonlító anatómia és fejlődéstan tárgykörből egyetemi magántanári képesítést szerzett. Ezután az Állatorvosi Főiskolán lett az anatómia és fejlődéstan professzora, majd 1942-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választották. Több magas kitüntetésben részesült, de elsőrendű feladatának az oktatómunkát tekintette. Számos tankönyvet is írt, a szaklapokban közzétett több száz tudományos értekezésével pedig nemzetközi hírnevet vívott ki magának. Tudományos tevékenysége az anatómia, a szövettan és a fejlődéstan szinte valamennyi területére kiterjedt. Zimmermann egyik nagy erénye volt a kötelességtudat és a következetesség. A háború után kényszernyugdíjazták. Szolgálatának teljesítése alól ugyan felmentették, de ő ennek ellenére a tudományos élet aktív tagja maradt. Nyugdíjas évei alatt is számtalan tudományos munkája készült el. 1949-ben az újjászervezett Magyar Tudományos Akadémia is tagjai közé választotta. 1957-ben életműve elismeréseként Kossuth-díjjal tüntették ki. 1962-ben az Állatorvos-tudományi Egyetem díszdoktorává avatták. Tudományos életművének legjelentősebb eredménye, hogy a háziállatok anatómiai vizsgálatakor elmozdult a hagyományos leíró szemlélettől, az egyes szövetek és szervek, a váz- és izomrendszer, illetve az ér- és idegrendszer tanulmányozásakor azok szerkezetét és felépítését funkcionális élettani és fejlődésbiológiai keretbe helyezte. Behatóan foglalkozott a belső elválasztású mirigyek anatómiájával, de jelentősek a végtagok csontrendszerének és körömképleteinek (pl. lópata), az érrendszernek és az erek finomszerkezetének, a szív ingerképző és ingerületvezető rendszerének, a perifériás idegrendszernek, a tejmirigynek, a gyomornak és különösen a kérődzők összetett gyomrának az összehasonlító és funkcionális anatómiai vizsgálatát összegző eredményei is. Sírja a Farkasréti temetőben található. Születésének 100. évfordulóján Budapesten mellszobrot, móri szülőházán pedig emléktáblát avattak tiszteletére.

Szerzők: Schüller-Szöllősi Eszter & Viszló Levente