(Csákvár, 1890. március 6. – Budapest, 1929. június 21.)

kard- és tőrvívó, honvéd ezredes, kétszeres olimpiai bajnok, olimpiai ezüst- és bronz-, illetve Európa-bajnoki ezüstérmes, tizenháromszoros magyar bajnok

Tersztyánszky Károly gyógyszerész és Árpássy Etelka gyermekeként született Csákváron. Az első világháborúban többször megsebesült, majd fogságba került, ahonnan több alkalommal is megpróbált megszökni. Egy szökése során a jobb keze súlyosan megsérült, ezt követően tanult meg bal kézzel vívni. Katonatisztként a Magyar Atlétikai Club vívója volt. Kard- és tőrvívásban egyaránt versenyzett, tagja volt mindkét fegyvernem magyar válogatottjának. Szép eredményeket ért el, így az 1928. évi nyári olimpiai játékokon, Párizsban kardvívásban egyéni olimpiai bajnoki címet szerzett, és tagja volt a bajnoki címet nyert magyar kardcsapatnak is. Ezt követően bejelentette visszavonulását, majd 1929-ben olyan súlyos motorbalesetet szenvedett Solymáron, hogy sérüléseibe néhány napon belül belehalt. Mivel Csákváron született, a településen a sportcsarnokot és egy körutat neveztek el róla, valamint emléktáblát állítottak tiszteletére (https://hu.wikipedia.org/wiki/Terszty%C3%A1nszky_%C3%96d%C3%B6n_(v%C3%ADv%C3).

Szerző: Schüller-Szöllősi Eszter & Viszló Levente