(Mór, 1862. június 29. – Budapest, 1944. november 22.)

író, költő, műfordító, irodalomtörténész

Radó Adolf tanító fiaként született Móron, majd innen Szombathelyre került, és ott végezte elemi és középiskolai tanulmányait. 1879-től a budapesti egyetem bölcsészettudományi karán tanult, eleinte klasszika filológiát, később modern filológiát, végül tanári és bölcsészdoktori diplomát szerzett. 1881-ben Roder családi nevét Radóra változtatta. Ekkor már Szász Károly a Kisfaludy Társaságban is bemutatta egy műfordítását (Tasso Megszabadított Jeruzsálemének néhány énekét), melynek alapján a társaság felszólította az egész eposz lefordítására. A Budapesti Szemlében is kezdte már közölni műfordításait, és ez évben készítette el a Kisfaludy Társaság műfordítás-pályázatára Byron Laráját, amellyel az 1882-es nagygyűlésen Győry Vilmos bírálói jelentése alapján el is nyerte a pályadíjat. Ugyanezen évben kezdett dolgozni a budapesti Operaház számára, amelynek számos dalműfordítást végzett. Rendkívül tehetséges, lankadatlan szorgalmú, egyenes, megbízható, melegszívű ember. Bejárta Európát, volt Rómában, Torinóban és Párizsban is. Visszatérve a körútról, belépett a budapesti tanárképző intézet gimnáziumába, ahol egy évet töltött mint ösztöndíjas gyakorló tanár, majd belépett az országgyűlési gyorsirodába, ahol 1899-től revizori rangban működött. 1926-tól a Magyar PEN Club igazgatóságának alelnökeként tevékenykedett. Több verseskötete, néhány irodalomtörténeti, verstani és műfordítás-elméleti munkája jelent meg, de igazán a műfordítás terén kifejtett munkássága miatt vált ismerté. Gazdag életművéhez szorosan hozzátartozik szerkesztői tevékenysége is. Nyolcvanadik születésnapját még a fél világ és a magyar kultúra is ünnepelte, de 1944 áprilisában neki is fel kellett tűznie a sárga csillagot. A 82 éves Radó Antal, aki egész életében a szépséget és a művészetet szolgálta 1944. november 4-én mérget vett be Holdfény utcai lakásában, majd kitántorgott az utcára és meghalt (https://hu.wikipedia.org/wiki/Rad%C3%B3_Antal).

Szerző: Schüller-Szöllősi Eszter & Viszló Levente