(Ózd, 1948. január 17. – )

biológus kutató, genetikus, etológus

A Pro Vértes Közalapítvány alapító tagja. Szabadidejében szívesen ír verseket, így vall önmagáról:

“Vidéken születtemés negyven évig mindenfelé
kerestem a helyem
hol gyökeret eresszek,
hegyek tövén, erdő alatt
itt a Vértesben ráleltem.
Számos dolgom tettem közben,
tanítottam egyetemen,
kutatóként kísérletezgettem,
de nem ezt kellett tennem
itt a faluban, Csákberényben
iskolásokat terelgettem az erdőben.
Amit tanórákon tanultam, azt elfelejtettem,
a kézzel fogható természet lett a mesterem,
emberséget emberektől vettem,
közülük ki hagyta, azt megkedveltem
egyszer egy elveszett kisdedet
a hegyen megtalálni segítettem.
Mindenféle állatok a kezemből ettek,
figyeltem őket, mit miért tesznek,
próbáltam érteni a beszédjüket
megtudni, mitől elégedettek,
legjobb volt madárfiókákat felnevelni
és látni, ahogy útra kelnek.
A felhők játéka, a nap színével rajtuk
adott értelmet élni, és jókedvet,
s hogy másoknak is hasznára legyek
leírtam versben, amit lehetett
erősen örülök annak
hogy itt lehettem.”

Szerzők: Schüller-Szöllősi Eszter & Viszló Levente