(Buda, 1498 – Egervár, 1962. június 2.)

főúr, nagybirtokos, 1537-től Horvátország és Szlavónia bánja, Vas vármegye főispánja, 1542-től a Magyar Királyság országbírója és katonai főparancsnoka, 1554-től a Magyar Királyság nádora

Kanizsai Orsolya férje, Nádasdy Feren bcáró, a kortársak által fekete bégnek nevezett hadvezér apja. Korának egyik legműveltebb, legnagyobb életutat bejárt politikusa és egyik legtehetségesebb diplomatája, a török elleni háborúk sikeres hadvezére, aki az utókortól a „nagy nádor” titulust érdemelte ki. Bárói címét 1553-ban kapta I. Ferdinándtól. A csókakői várbirtok birtokosa.

Korának nagy műveltségű alakja volt, aki rokonai segítségével Bécsben, Bolognában és Rómában járt egyetemre; a nyelvek mellett jogot és bölcsészetet is tanult. 1522-ben tért haza Magyarországra a török elleni összefogás érdekében II. Lajos magyar királynak pénzügyi támogatást hozó Cajetan bíbornok tolmácsaként. A fiatal tehetség az udvarhoz szegődött és a király titkára lett.

Nádasdy Tamás Sárváron iskolát alapított. A közeli Sár községben már korábban is működött az elemi oktatást szolgáló intézmény, de Sárváron nem volt ilyen. Mindszenti Tamás egri őrtábornokok ajánlásával Sylvester Jánost alkalmazza Nádasdy 1534-ben. Nádasdy másik nagy tette volt, hogy Sárváron nyomdát is alapított. A korban ekkor még csak a fővárosban, Budán, valamint a kultúra erdélyi fellegvárában, Szebenben működött nyomda, sőt a környező országokban is csak a nagyvárosokban, Bécsben, Krakkóban, Prágában. 1539-ben jelent meg az első itt nyomtatott mű, Sylvester János Grammatica Hungarolatinája, 1541-re pedig elkészült az első Magyarországon nyomtatott, teljesen magyar nyelvű nyomtatvány is, az Új Testamentum.

Sárvár a Rába és a Gyöngyös összefolyásánál, egy kis szigeten feküdt, Nádasdy 1532-ben megkezdte a Gyöngyös két ágának szabályozását, lecsapoltatta a környező mocsarakat és elvezettette a közeli tó felesleges vizét is. A vár körül így kialakított uradalomban helyet kapott egy vadaspark, ahol a háziúr és a vendégei kedvükre vadászhattak, a tavon pedig Nádasdy hattyúkat tenyésztett. Itáliai mesteremberek munkálkodtak a reneszánsz ízlésnek megfelelő uradalom kialakításán, feltehetőleg Andrea Palladio tervei alapján indult meg az építkezés. Nádasdy Tamásnak a magyar irodalom szempontjából legfontosabb cselekedete Tinódi Lantos Sebestyén pártfogása volt, akit az udvarába fogadott.

Nádasdy mindig ügyelt arra, hogy szakítson időt birtokügyeinek intézésére. Tudta, ahhoz, hogy megfelelő bevételei származzanak a földjeiből, folyamatos fejlesztésekre van szükség. Ezek része volt, hogy sok kortársát megelőzve fokozta a majorsági gazdálkodást, a század közepén már 30 majorságában 183 bérmunkás dolgozott, de olyan is előfordult, hogy földjeit török foglyokkal műveltette. Szintén élen jár a trágyázás meghonosításában, holott a korban ez még egyáltalán nem volt jellemző.

Feleségével közös szenvedélyre leltek a sárvári uradalomban kialakított gyümölcskertekben, a feljegyzések szerint termeltek itt cseresznyét, körtét, almát, dinnyét, szilvát, szőlőt is. Kanizsai Orsolya rendszeresen küldött a férje után friss gyümölcsöket, de jutott a familiárisoknak és a család barátainak is.

Forgách Ferenc írta Nádasdy Tamásról, hogy „főméltóságával a külső és belső gyűlölségek közepette bölcsen tudott élni, békében és háborúban kiváló férfi, a tisztes tudományok pártolója”.

Szerzők: Schüller-Szöllősi Eszter & Viszló Levente