A Vértes, illetőleg a területén egykor létezett uradalmak vadászati kultúrájáról tanúskodnak a vadászkastélyok, amelyek közül nem egy figyelmet érdemel ma is. A Lamberg–Merán-féle csákberényi vadászkastélyról – melyet 1831-ben kezdtek el építeni – tudjuk, hogy milyen esztétikusan kiképzett épület volt. A kastély mintegy 80 m hosszú és 6 m magas folyosóján 1944-ben már 1093 szarvasagancs függött, ami azonban nem jelentette a négy pagonyban (Kápolna, Csákberény, Gánt és Csóka) elejtett összes szarvas trófeáját. Volt ezen kívül kb. 800 őztrófea is a kastély falain. A csákberényi kastély ebédlője az egész országban híres, egyedülálló műemlék volt. Egy méter magas fatámlázata felett a mennyezetig feszített vásznakon díszlettek Lamberg Ferenc monumentális festményei. A szarvasfestmények kb. 1,0-1,2 m-es nagyságban többnyire egy elejtett szarvasbikát ábrázoltak az elejtés előtt pontosan megjelölt élőhelyen (magaslaton, völgyben, réten). Mivel minden a kép alatt részletesen le volt írva az elejtés dátuma, helye, az elejtő neve, ritka tájtörténeti dokumentumok maradtak meg így az utókornak. Lamberg Ferenc munkásságát a vadászatról szóló fejezet egy korábbi részében mutattuk be.

Ami a Lamberg-képeket illeti, a következőket lehet róluk megjegyezni: ha a kép völgyet ábrázol, akkor őserdőszerű a környezet; ha viszont magaslatot, a jellegzetes, széljárta, karsztos-sziklás hegygerincekkel, akkor majdnem olyan a táj, mint ma.

Az Esterházy-uradalomhoz tartozó Majkpuszta egykori kamalduli rendházát a rend feloszlatása után egy ideig posztógyárként is hasznosították, majd az Esterházy-uradalom visszavásárolta. 1860-tól Esterházy Móric vadászkastéllyá alakíttatta át a nagy főépületet. Az átalakítás során megmentették a kamalduliak idejéből fennmaradt mennyezeti stukkókat és freskókat, amelyek ma is láthatóak. A kastély egyes termeit még ma is Franz Pausinger osztrák vadászfestő képei díszítik. 2000-ben a vadászfestményeket megpróbálták ellopni, de a rendőrség azonnal megtalálta őket, így ma is megtekinthetők. A remeték celláiban a személyzet kapott elhelyezést. A kastélyt övező területet ritka és értékes fakülönlegességek telepítésével angolparkká varázsolták. A vadászkastély 1945-ig a család tulajdonában maradt.

Franz Pausinger – osztrák festő, Salzburgban született 1839-ben. A bécsi akadémián tanult, azután Karlsruhéban Schirmernek, Zürichben Kollernek volt tanítványa. Majdnem kizárólag állatképeket festett, melyekben igen találóan ábrázolja az egyes állatok jellegét, főleg zergevadászatokat, rókákat, küzdő szarvasokat stb. Különösen szépek ilyen témájú szénrajzai. 1881-ben elkísérte Rudolf trónörököst keleti útjára, és a trónörökösnek ez utazásáról írt könyvéhez jól sikerült illusztrációkat készített.

Érdemes még megemlékezni a Hagenmacher család által 1939-ben Pusztavám határában megépített vadászkastélyról, amely sokáig a Pusztavámi Erdészet központjaként működött, ma pedig a Vértesi Erdő Zrt. felújította és vadászati idegenforgalmi célokra hasznosítja.

Szerző: Viszló Levente