A Vértes térségében jelentős műemlékvédelmi szerepet vállaltunk. Ennek a programnak a része volt a régi képek alapján véghezvitt Geszner-ház rekonstrukciója. A gróf Esterházyak csákvári kastélyához tartozó parkot a magyar kertművészet egyik legjelesebb alkotásaként tartják számon. A park jelentőségét növelte és jellegét meghatározta, hogy különböző kerti dísztárgyaknak és díszépítményeknek adott otthont az 1790-es évektől kezdve. Az ún. Gurdi-major tőszomszédságában kialakított kisebb kertészeti egységet, a kb. 1 km hosszú Prinz-allé elnevezésű sétány köti össze a kastélypark központi tömegével. Itt volt felfedezhető a kertészet, a Geszner-ház, valamint a medveház és a méhes. Létrejöttét a XVIII. század végére tehetjük. A Császár-patak mentén – egy 1795-ös térkép tanúsága szerint – „Mola” felirattal jelzett malom állt. Maga a Geszner-ház valószínűleg a korábbi vízimalom alapjaira épülhetett, romantikus, sziklás tóparton.
Az épület Salamon Gessner (1730-1788) svájci-német költőről kapta nevét, aki korának népszerű költője volt. A természetben élő, romantikus ember boldog álomvilágát, gondtalan idilljét megidéző írásait máréletében húsz nyelvre lefordították, Magyarországon emlékműveket is szenteltek neki. „Rendkívüli hatását annak köszönhette, hogy szemben a rokokó finomkodó pásztorjátékaival, költői világában a természet és a táj főszereplővé léptek elő, s emberi érzelmek, boldogság, öröm, bánat kifejezői, felidézői lettek. Az ott lakók valódi, mélyen átélt érzelemmel töltik meg a tájat, s ez az újfajta érzékenység egy modern polgári világfelfogás előkészítőjeként hatott.” Gessner műveit Kazinczy Ferenc ültette át magyarra, s fordítása igen nagy hatást gyakorolt az akkor induló költőnemzedékre. Maga a Geszner-ház, azaz „Svájci-lak” épülete 1950-re lepusztult, köveit elhordták, a tó pedig az idők során feltöltődött. A régi épületből csak néhány kő maradt meg. A tó kitisztítását – mely az évtizedek során feltöltődött – 1996-ban, az épület arányaiban való újjáépítését 1997-ben kezdtük el.
A tavat fokozatosan veszik birtokukba a különböző élőlények, így partjáról gyakran láthatunk jégmadarat és barázdabillegetőt, néha nagy kócsagot és szürke gémet. Alkalomadtán tőkés récével, nyári lúddal, vörös ásólúddal, szárcsával, vízityúkkal találkozhatunk. Hideg téli időszakban a fokozottan védett vidra is ellátogat ide, hogy halat zsákmányoljon. 2000-ben az épület alagsorában került megnyitásra a Vértes természeti értékeit bemutató kiállítás, amely jelenleg is bővítés alatt áll. A már megvalósult és a még tervezett fejlesztések eredményeként a Geszner-ház – reményeink szerint – a 2005. októberében megalakult Vértesi Natúrpark minden igényt kielégítő, színvonalas szolgáltatásokat nyújtó látogatóközpontjává válik.