Az elmúlt hónapok kiugró csapadékviszonyai miatt számosan érdeklődtek tőlem, hogy mit szólok hozzá? - „Levente elég lesz-e már végre a víz”? -kérdezték. Erre azonban nem lehet egyszerűen válaszolni.
Valóban, nemcsak a csalóka emlékezetünk miatt tűnik soknak a tavaly év végén október 20-ától két és fél hónap alatt lehullott csapadékmennyiség, hanem 123-éves összehasonlításban is kiemelkedőnek, sőt a rekordok közé tartozónak számít.
Lássuk a számokat, mégpedig régebbről indulva!
Csákvár környékéről 1901-től rendelkezünk csapadékadatokkal, a Gurdimajori mérőállomásról. A 2023-as esztendő a 887 mm- es csapadékmennyiségével az elmúlt 123 év 4. legcsapadékosabb éve volt.
Az eltelt 123 év és főleg az ötéves átlagok adatai alapján láthatjuk, hogy egészen 1965-ig a kis híján 600 mm-es (599,5 mm) átlaghoz közelítő csapadékadatok jellemezték Csákvár időjárását. 1965-től kezdődött el egy markáns, lényegesen szárazabb periódus, mely 1996-ig tartott. Ez időtől ismét magasabb, átlag közeli vagy azt meghaladó csapadékmennyiségekkel találkozunk. A diagrammon jól látszik az ötéves átlagcsapadékok ciklikus hullámzása, ami azonban az említett tendenciákat is kirajzolja.
Még érdekesebb azonban, ha ezen időszakok havi átlagának, időpontjának és mértékének változásait is megnézzük.
A diagrammon jól látható, hogy az 1901-2023 közötti időszak legcsapadékosabb hónapja a június volt ekkor 64,8 mm eső hullott átlagosan. Az 1996-2023 közötti időszak átlagában ma már 70,46 mm-rel a július lett az év legcsapadékosabb hónapja. Még érdekesebb, ha a változások mértékét is megnézzük. A diagramm vízszintes tengelye az átlagos csapadékmennyiséget jelöli, felfelé, lefelé pedig a két időszak átlagtól való eltérését.
Amennyiben e két időszak éves átlagcsapadékát hasonlítjuk össze úgy még meghökkentőbb az eredmény:
1901-és 2023 között az átlagos csapadékmennyiség 599,5 mm,
az 1965-1995 közötti átlag 499,17 mm,
míg az 1996-2023 évek átlaga 623,34 mm,
tehát a két szélső érték közötti eltérés 124,17 mm, ami az átlagos csapadékmennyiség egyötöde.
Természetesen Csákvár nagy közigazgatási határában sem egyenletesen ugyanannyi csapadék hullik, hiszen csak Csákvár és Forna között is több, mint 100 mm-es eltérések adódnak a különböző években.
A tavalyi évet, amennyiben részleteiben nézzük úgy igencsak bővelkedik a rekordokban. 2022 december és 2023 januárban lehullott 186,6 mm csapadékmennyiség 123 éves rekorder volt, mely megalapozta a tavalyi év vizes tavaszát. Az egész évet szemlélve sem lehet panaszunk, hiszen a szeptember közepe és október 20 közötti száraz időszakot leszámítva viszonylag egyenletes csapadékeloszlás jellemezte az évet, és a 887,4 mm magasan az átlag felett volt.
A szeptember-december közötti időszakban lehullott 386,8 mm esőnél csak egyetlen éven volt ezt meghaladó mennyiségű csapadék 1952-ben, amikor 472mm csapadék hullott. Ez a csapadékmennyiség okozta a rákövetkező 1953-as rekordméretű mennyiséggel együtt a Forráspusztánál fakadó forrás kiemelkedő vízhozamát, mely egészen 1955-ig tartott.
Ne feledjük, hogy e csapadék nemcsak betervezett programjaink elrontója, terveink felborítója, s sok kellemetlenség okozója, hanem térségünk fontos ivóvízbázisának feltöltődése is ilyenkor történik a repedezett dolomitkőzeten történő beszivárgással. Tekintettel arra, hogy a lehulló csapadék mennyiségére és annak idő és területi eloszlására ráhatással nem bírunk, próbáljunk meg a mondás szerint „jó pofát vágni hozzá” és megtenni azt, amire azonban a bölcs embernek van ráhatása, lehetőségeinket kimerítve akkor betárolni és takarékoskodni amikor van miből!
A Vértesi Natúrpark településeinek megbízásából elkészült a natúrpark klímastratégiájának első változata, mely felkészülés az időjárás már most emberi léptékben az egyének szintjén is érzékelhető változásaira, melyek térségünket érintik.
Ebben elsősorban a csapadék és hőmérséklet szélsőségeit kell említenünk, de igen fontos a natúrpark erdeinek és a lakosságának felkészítése a tartósabb száraz időszakokban előforduló tüzek elleni védekezésre. Az egykori településeket védő övárok, és árokrendszerek felújítása jókarba helyezése, valamint a vizek károkozás nélküli betárolása az aszályos időszakokra szintén a sürgősen megoldandó feladatok közé tartozik.
Nem állíthatjuk, hogy ezzel meg tudjuk oldani a térségünkben jelentkező összes problémát, de legalább el kezdünk tenni valamit, mely tapasztalatok megszerzéséhez vezethet s a későbbi generációk arra kérdésére mellyel a kihívásokra adott cselekedeteink felől érdeklődnek, lesz mit válaszolnunk.
E feltételezett kérdésre legalább elmondhatjuk, hogy az ismereteink, tapasztalataink alapján több mindent megtettük, s nemcsak abban bíztunk, hogy e kedvezőtlen körülmények bennünket biztosan elkerülnek!
szerző: Viszló Levente