A Pro Vértes a Vértesi Natúrpark klímavédelmi mintaprogramjának munkaanyagát 2023.08.22-én mutatta be a Vértesi Natúrpark Tanácsának, melyet a jövőben szeretnénk megismertetni a Vértesi Natúrparkban élőkkel is, valamint a gazdálkodó és civil szervezetekkel. Ez azért fontos, mert a fenntartható élet alapjai társadalmunk széleskörű bevonásában rejlenek, amely csak így képes valós legitimációt nyújtani egy ilyen hangsúlyos folyamat megindulásának.
Ugyanakkor az eltérő érdekek eltérő hozzáállást is szülnek, emiatt pedig a klímaváltozás témája mára napjaink egyik fő ütközési pontjává vált.
Magyarországon azonban nem kell külön emlékeztetni az embereket a klímaváltozás valós veszélyére, hiszen ezt megteszi a természet is. A rendkívüli időjárási jelenségek, az aszályos időszakok, nagycsapadékok, villámárvizek, a csapadékok egyenetlen eloszlása – és még hosszasan sorolhatnánk a tüneteket –, mind arra hívják fel a figyelmet, hogy a világunk gyors változásban van. Ez azonban nem az az állandó változás, amely örökérvényű a Földön, hanem antropogén folyamatok által felgyorsított változás, amelyet a természet már csak nehézségek árán képes követni. Egyúttal nehezen tudjunk mi emberek is követni, miközben nincs a szemünk előtt az a tény, hogy a társadalmunk nagyrészt egy pillanatnyi földtörténeti jólétnek köszönheti a kiteljesedését. Ennek az egyensúlynak a kibillenését siettetjük akkor, ha fejlődésünket a fenntarthatóság elve nélkül képzeljük el és valósítjuk meg.
Nem olyan egyértelmű azonban, hogy hol vannak azok határok, amelyeken belül mozoghatunk, hiszen az ökoszisztémánk egy soktényezős rendszer, a sok tényező a jövőbeni esetleges kimeneteleknél pedig bizonytalanságot szül. Itt jönnek képbe a modellek.
|
|
Összetett, soktényezős rendszerek esetében Léteznek modellek, amelyek többek között a klíma alakulását, |
A klímamodellek között is nagy eltéréseket tapasztalhatunk, de mi is igazából a klímamodell?
Klímamodell kiterjedhet akár kisebb régiókra, kontinensekre, a teljes légkörre vagy az egész bolygóra, és megközelítőleg úgy kell gondolni rá, mint egy időjárás előrejelzésre, amely azonban nem pár órára, vagy napra, hanem évtizedekre előre becsüli meg a változásokat.
A modellek ismerik az alapvető természeti törvényeket, amelyekkel a kutatók ráveszik a modellt arra, hogy tartsa be a fizika törvényeit. Ezekkel, mint egyenletekkel bánik, és így számol például a termodinamikai változókkal vagy az üvegházhatású gázok légköri mennyiségéből eredő változásokkal.
Az egyenleteket végül egy meghatározott programozási nyelvű kóddá alakítják át, amely kódba az adott terület jellegeit veszik bele. A számítástechnika fejlődésével az ilyen modellek is fejlődnek, amelyek az idő előrehaladtával egyre több folyamatot és összetevőt képesek kezelni.
A modellek különböző elvi rétegekkel kezelik a légkört és rácshálózattal a felszínt. Egy globális modellben a Magyarországon található cellák jellemzően 100 km oldalhosszúságúak. A finomabb felbontású modellek ennél kisebb cellával dolgoznak. Minél kisebbek a cellák, területi értelemben annál pontosabb és kidogozottabb klímamodellt kapunk. Ennek azonban ára van, hiszen az ehhez hasonló finom modellek elkészítése hosszú időt, és-vagy nagyobb kapacitást, valamint nagyobb forrást igényel. Ezeket a számításokat csak nagyteljesítményű számítógépek tudják elvégezni, amilyen például a NASA szuperszámítógépe.
A Vértesi Natúrpark klímavédelmi mintaprogramjának munkaanyagában két modellt használtak a szakértők a klímaváltozás légköri hatásainak előrejelzésére. Az egyik az ALADIN-Climate, a másik pedig a RegCM modell.
Mind a két esetben egy közepesen optimista forgatókönyvet kapunk, amelyek alapján következtetéseket vonhatunk le a Vértes jövőjét illetően. Azt a klímamodellek nélkül is tudjuk, hogy a Vértes élőhelyei érzékenyek a klímaváltozás hatásaira. A további biztonságos működtetésük, és saját létfenntartásunk érdekében szükséges egy olyan mintaprogram elkészítése, amely megfelelően támogatja a területek kezelését.
R. McSweeney, Z. Hausfather; CarbonBrief; Q&A: How do climate models work?; letöltés dátuma: 2023.11.29.
https://www.carbonbrief.org/qa-how-do-climate-models-work/
1. A kép a Microsoft Bing képszerkesztő segítségével készült; 2023.11.29.
2. NASA Scientific Visualization Studio; View of aerosol movement created by NASA's models and supercomputers; NASA/Goddard Space Flight Center. letöltés dátuma: 2023.11.29.
https://svs.gsfc.nasa.gov/10977#media_group_349188
3. NASA Scientific Visualization Studio; Using models called GEOS-5 and GOCART, the simulation took several weeks to process on a NASA Center for Climate Simulation supercomputer.; NASA/Goddard Space Flight Center; letöltés:2023.11.29.
https://svs.gsfc.nasa.gov/10977#media_group_349194
szerző: Klippel Dávid