Európai vöröskánya-védelmi program

Talán kevesen gondolunk arra, hogy hosszú távon ezek a szántóföldek olyan másodlagos élőhelyekké válhatnak, ahol a különböző vadon élő növény- és állatfajok alkalmazkodnak a természet rendjétől eltérő feltételekhez. A táj adottságait figyelembe vevő gazdálkodási formák jelentős mértékben hozzájárulnak a szántóföldi területek természeti értékeinek megőrzéséhez. A természeti erőforrások fenntartható használatára és a földművelők évszázadok alatt összegyűlt tapasztalatára épülő ökológiai hasznosítás során a természetvé- delmi és a gazdasági szempontok kerülnek összehangolásra. A Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány megfelelő vetésforgó, illetve természetkímélő talajművelési és betakarítási technikák alkalmazásával olyan változatos élőhely-szerkezetet tart fenn a területein, melyeken sokféle állat- és növényfaj találja meg optimális életfeltételeit. Első pillantásra talán fel sem tű nik, de egy alaposabb szemlélődés során biztosan megfigyelhető az a temérdek rovarfaj, melynek egyedei amellett, hogy legtöbb esetben hasznot is hajtanak a gazdálkodóknak, táplálékul szolgálnak a különböző madárfajok számára. A szántóföldeken találnak élelmet azok a védett ragadozó madarak egerészölyv (Buteo buteo), vörös és kék vércse (Falco tinnunculus - Falco vespertinus), parlagi sas (Aquila heliaca) amelyek előszeretettel pusztítják a jelentős károkat okozó pockokat és egereket. Ide járnak táplálkozni továbbá a jelentősebb vadászható vadfajok (fácán, fogoly, mezei nyúl, őz), így ezek a területek kiemelt szerepet töltenek be a vadállományok fenntartásában is. Sok madár nem csak táplálkozik, hanem fészkel a szántóföldeken, illetve szegélyeikben pl. ugartyúk (Burhinus oedicnemus), túzok (Otis tarda), barna és hamvas rétihéja (Circus aeruginosus - (Circus pygargus) és bíbic (Vanellus vanellus). A meghagyott tarlók nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy az apró énekesmadarak, úgymint a pintyek, tengelicek, kenderikék és citromsármányok sikeresen átvészeljék a hideg téli időszakokat.