Mór Város Képviselő-testülete a több esztendő óta megfogalmazott igényeknek tett eleget, amikor arról döntött, hogy Mór történetének első kiadása után negyedszázaddal ismét megjelenteti megújult tartalommal és a kor igényeinek megfelelő formában a nekünk, móriaknak oly fontos település történetét feldolgozó kötetet.

Az elmúlt negyedszázad, de különösen a rendszerváltástól eltelt több mint egy évtized mélyreható változásokat hozott. Visszaszereztük nemzeti függetlneségünket, ismét polgári társadalmat építünk, a polgári demokrácia számtalan intézménye biztosítja azt, hogy békében, szabadon élhessünk, gyarapítsuk városunkat, szülőföldünket, közvetve pedig hazánkat is. A Bakony és a Vértes tövében, a számunkra oly kies tájon évezredek alatt kultúrák és népek váltották egymást. Az alkotó ember tudatos építőmunkával humanizálta a természeti környezetet. Szent István király uralkodása óta pedig a település és templom hirdette a Via Regia mentén kialakult közösség alkotó munkáját, azokat az energiákat, amelyek az évszázadok alatt folyamatosan megújították városunkat.
Az itt élők akaratának, tetteinek lett következménye, hogy Mór nem jutott a szomszédságban levő, a középkorban virágzó települések sorsára. Lakói meg-megújuló hittel építették újjá a török hódoltság után, fogadták be a német-osztrák nyelvterületről érkezőket. Németek, magyarok és szlovákok, római katolikusok, reformátusok, evangélikusok és zsidók emelték a mezővárosok sorába. Mór a XVIII. században az ide települtek nagy kohója, amely nyersvasból nemes acélt formált. Az itt élők szorgalma, tudása megmutatkozott abban is, hogy a természeti adottságokat kihasználva messze vidékeken híres szőlő-és borkultúra alakult ki. A kortársak Mórt a Dunántúl Tokajának nevezték. A magunk mögött hagyott XX. század, amely "békés, boldog" esztendőkkel köszöntött be, világháborúkkal, a városunkban élő németek egy részének elűzésével folytatódott. A század közepén pedig a szovjet típusú diktatúra nehezítette az életkörülményeket. Az a nemzet, az a közösség, amely nem ismeri a múltját, arra ítéltetett, hogy újból átélje azt. Mi a történelemből tanultunk, és nemzeti összefogással az 1990-es évek elején változtattunk sorsunkon. Szülővárosunk is megkezdte felzárkózását a nyugat-európai nemzetekhez. Néhány esztendő alatt elértük- Önökkel együtt és nem kevés áldozat árán- , hogy Mór szíve már nemcsak a szőlőhegyekben dobog. Az ipari zónában egymásra találtak a hazai és a külföldi vállalkozók és vállalkozások. A békés körülmények között élő városunk nyugalmát a 2002. május 9-én lezajlott tragikus események dúlták fel. A rablógyilkosság áldozatai emlékének is ajánljuk a kötetet. Kezünkben virággal, szívünkben mérhetetlen gyásszal ememlékezünk róluk. 
Köszönetet mondunk mindazoknak, akik a kötet megjelenését segítették. Köszönetet mondok a Móri Városvédő és Szépítő Egyesület tagjainak, Hunorfi Istvánnak az egyesület elnökének, valamint Manner József munkacsoport-vezetőnek, akik a Magyar Állam alapításának millenniumi esztendejében rendezett kiállítás fényképanyagát bocsátották rendelkezésünkre. Köszönettel tartozunk Stoffer Kálmán úrnak, aki magángyűjteményének legértékesebb levelezőlapjaival gazdagította a monográfiát. Ugyancsak köszönettel tartozunk Hrubos Zsoltnak a művészi igényű felvételek elkészítéséért.  
Ajánlom a könyvet Mór város polgárainak, azoknak, akiknek családja már több évszázada a település lakója. Ajánlom azoknak és azok leszármazottainak, akiket igazságtalanul elűzték szülőföldjükről. Ajánlom azoknak is, akik új otthonra találtak közöttük. 

Mór, 2002. Szent István hava

Schmidt Ferenc
Mór város polgármestere

 

A könyv több internetes oldalon megrendelhető! 

 

Elérhetőségek:

Mór Város Önkormányzata
8060 Mór, Szent István tér 6.
Tel./Fax: 22/560-822
e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
web: www.mor.hu