Néprajz, kultúra

Ezen írásokból kaphatunk egy kis ízelítőt elődeink életének mindennapjaiból. Nézzük hát sorba milyen korban is élünk ma, mik azok az óriási változások, amelyek szemünk láttára történtek, illetve mik azok, amelyek előtte esetleg több száz évig viszonylagos állandóságban jelentették elődeink mindennapjait.

 

 

 

 

Alkategóriák

Eltűnő életformák, ősi mesterségek

A Vértes környékének földrajzi és történelmi adottságokból következő településszerkezete meghatározta az ott élők megélhetési, foglalkozási lehetőségeit is. A gyűjtögető, halászó életmódnak, valamint az ősi állattartásnak, az erdei legeltetésnek, a makkoltatásnak, valamint a sziklás, kopár juhlegelők hasznosításának emlékét legnagyobbrészt a ma már csak a számos helyen fellehető földrajzi nevek őrzik. A török kor után a vissza-, illetve betelepülő népesség szempontjából egészen a második világháborúig szinte a mezőgazdaság volt a meghatározó jelentőségű, megélhetést biztosító tevékenység. Mindemellett a Vértes területén erdei munkával, alapanyagok és ipari alapanyagokként alkalmazott termékek gyűjtögetésével, házi faiparral, bányászattal, mész- és szénégetéssel, valamint hamuzsírfőzéssel foglalkoztak. A hegylábi kiterjedt mocsár- és lápvilág ősi hasznosításának – halászat, csíkászat, pákászat – emlékei is fennmaradtak. Lássuk hát sorjában e mára eltűnő tevékenységek egykori emlékeit.

A gazdálkodás néprajzi vonatkozásai

A mezőgazdaság csak egyes ritka vagy mára eltűnő ágait mutatjuk be, illetve azokat a gazdaságtörténeti résztől elkülöníthető tevékenységeket, szokásokat, emlékeket, különlegesen gazdag társadalmi tevékenységeket, szokásokat tárgyaljuk, amelyek egyes növények termesztéséhez vagy bizonyos állatok tenyésztéséhez kötődtek.

A tisztes ipar emlékei

Az iparosembereknek a munka tisztességes elvégzése nemcsak becsületbeli ügy volt, de erre törvényi előírások is kötelezték őket.
Nem véletlenül hangzott így a jelmondatuk: „Isten áldd a tisztes ipart!”

 

Máig élő ősi hitvilágunk

A Vértes vidékén a nép életét, gondolkodását, világszemléletét nem csupán az egyházi hagyomány, hanem a kereszténység felvétele után szívósan tovább élő ősi hitvilág is befolyásolta. Az orvosi ellátást nélkülöző szegény emberek népi gyógyításában a szemölcs, sömörtyű, eltüntetése, a rontás, szemmel verés és annak „elküldése” is a mai napig élő hagyományokkal rendelkezik. Természetesen ezen megmagyarázhatatlan gyógyulásokat nem kell kézlegyintéssel kezelni, hiszen ezek alapja legtöbbször a hit, amelyről tudjuk, hogy szinte minden gyógyulás és csoda alapja.

Népviselet

A Vértes soknemzetiségű, sokvallású és sokszínű képének köszönhetően nem beszélhetünk a tájegység, azaz a Vértes környékének viseletéről sem, hanem méltán mondhatjuk, ahány falu, annyi viselet. A magyarlakta települések bizonyos fokú egyveretűsége mellett, megjelennek a sváb, illetve a Felvidékről, szlovák nyelvterületről érkező hagyományos öltözetek is.