Kultúrtörténeti értékek és védelmük

Katonai emlékek

A vértesi műemlékekről – a gyakran az erdők mélyén, a csend, a zavartalan nyugalom rejtelmes világában megbúvó, mohával benőtt kövekről, omladozó falakról és csonka tornyokról, avagy a pompás díszeiket, nemes arányaikat büszkén viselő ifjabb, mintegy két évszázados épületekről, amelyek egy-egy település központját képezik ma is – méltán mondhatjuk, hogy múltunk gyökereit jelentik. Hiteles tanúi a régi időknek, romjaikban is híven tájékoztatnak építőik életmódjáról, ízléséről, kultúrájáról. Viselik az építő erők és romboló indulatok nyomát, tudósítanak a békeidők teremtő igyekezetéről és a háborúk vagy kincskeresők vad pusztításairól. A hozzájuk fűződő mondák, mesék, hőstörténetek és helynevek megelevenítésével hű képet adnak népünk történelméről. Érzékeltetik a hosszú és rögös utat, amelyet az államalapítás és egyházszervezés első évszázadaitól mai kultúránk megteremtéséig népünk bejárt, elősegítik érzelmi kötődésünket az adott helyhez, ezáltal a hazához, egyúttal figyelmeztetnek az elemek romboló hatásának kitett tárgyi emlékek megóvásával kapcsolatos feladatainkra is.

Települési, vallási emlékek

A sűrűn lakott hegységben nemcsak várak épültek, nemcsak falvak települtek, hanem a középkori szellemi élet és művelődés központjai, kolostorok, apátságok, templomok is. Árpád-házi királyaink közül Könyves kálmán (1095–1116), de különösen Géza (1141–1163) szorgalmazta a szerzetesrendek magyarországi letelepülését. A 12–13. században a világ zajától távol emelt épületeik közül azonban ma már csak néhány műemlék segít elképzelni a gazdagságot, a tökéletes és művészi építészeti kivitelezést és az áldozatkészséget, amelyeket a kor a keresztény vallásosság és művészet szolgálatába állítva tanúsított.

Gazdaságtörténeti emlékhelyek

A mezőgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vadászat illetve a bányászat, a Vértes térségére igencsak jellemző tevékenységek voltak történelmünk során és ugyanígy van ez napjainkban is. Itt éppen ezen tájalakító tevékenységekből fennmaradt kultúrtörténeti értékeket és emlékhelyeket mutatjuk be.

Népi építészeti emlékhelyek

A Vértes szívében, erdővel borított dombok ölelésében fekszik a szabadtéri néprajzi múzeumok hangulatát idéző, védett műemlékfalu. Egyetlen utcája – amelyet 60-70 porta szegélyez – a völgyből indul, és a domboldalra kapaszkodik fel.


 

 

Műemlékvédelem

A természetvédelmi munka mellett a Pro Vértes fontosnak tartja a Vértes térségében található jelentős kulturális értékek, műemlékek megóvását, szükség esetén újjáépítését. Az eredeti formájukban helyreállított létesítmények egykori, illetve mai kor követelményeinek megfelelő újszerű hasznosításával hosszú távú fenntartásukhoz és megőrzésükhöz kíván hozzájárulni. 
 

 

 

Múzeumok, tájházak, emlékszobák

A Vértesi Natúrpark célja a terület természeti és a kultúrtörténeti értékeinek hosszú távú megőrzése és védelme, ezért az ide látogató turisták múzeumokban, tájházakban ismerkedhetnek meg a történelem jeles képviselőivel, a népi építészet csodálatos remekműveivel, a  már-már eltünő életformákkal és népi mesterségekkel.