Cserszömörcés karsztbokorerdő

A Vértesi Natúrpark igen látványos, 3,5 km hosszú körútvonala a Dunántúli-középhegység egyik szubmediterrán szigetének bemutatására vállalkozik. Hét állomásán a Déli-Vértes dolomithegyének, a Haraszt-hegynek erősen szabdalt felszínén, változó klímaviszonyain és különböző talajtípusain kialakult, a szélsőséges viszonyokhoz alkalmazkodott, ritka fajokban bővelkedő növényzettel és állatvilággal, valamint a földtani érdekességekkel ismerkedhetünk meg.

A fás szárú növényzetet főként cserjék és alacsonyabb növésű fák képviselik. Köztük botanikai nevezetesség a kelet-mediterrán elterjedésű, alacsony termetű keleti gyertyán, melynek egyetlen érintetlen állapotú, természetes hazai előfordulása itt található. A szárazság kedvelő, molyhostölgyes erdő fái alacsonyak, lombjuk ritka, ezért a nyáron is napfényes aljnövényzetben szebbnél szebb virágok pompáznak. Ilyen az erős illatú nagyezerjófű és a macskagyökér. A karsztbokorerdő jellegzetes faja még az ezüstösszürke, sima kérgű virágos kőris és a barkócaberkenye. A cserjék között megtaláljuk a cserszömörcét, húsos somot, a fanyarkát és a galagonyát. 

A szurdokerdőben barátcinege,citromsármány és a füzikék éneke hallható. Hosszabb-rövidebb keresgélés után a bokrokban megpillanthatjuk a feketerigó fűszálakból, az alacsonyabb fák ágain pedig az őszapó mohából és zuzmóból épített fészkét.

Félúton, a Kőlik-völgy feletti sziklás gyepterületről lélegzetelállító kilátás fogad a Vértes törmelékes lejtőkkel és völgyekkel tagolt felszínére, Csákvárra, a Zámolyi-medence alföldi tájat idéző síkságára, valamint tiszta időben a Velencei-hegységre. Itt újabb, az erdős növénytársulásoktól eltérő élőhelyekkel ismerkedhetünk meg.

A nyílt dolomit sziklagyep a déli lejtők pionír növénytársulása. Jellemzője, hogy növényzete csak kis felületet borít, és nem záródik teljesen. Jellegzetes növényfajai a deres csenkesz, az ezüstvirág, a napvirág, a magyar gurgolya és az István király-szegfű, valamint a február végétől virágzó kövér daravirág. A talaj mélyülésével a gyep is záródik, és kialakul a sziklafüves lejtősztyep, melyben gyakori a délvidéki árvalányhaj és a lappangó sás, tömeges az élesmosófű. Kora tavasszal virít a tavaszi hérics, a leánykökörcsin és a törpe nőszirom.
A lejtősztyepeken élő öves százlábú nappal megbújik a kövek alatt, sziklarepedésekben, és éjszaka jár zsákmánya után. A sziklagyepeken zöld gyíkok sütkéreznek, és előfordul a rézsikló is.

A meredek falú Kőlik-völgyben lefelé sétálva a dolomitos mészkőben kialakult sziklahasadékok („likak") mellett haladunk el. A Frádi-lik nevének eredetéről szóló monda szerint a Rákóczi szétvert hadából ide menekült Frádit ellenségei üldözték, mikor a hegytetőről lovával a barlang előtti kődarabra ugratott le. Lova elveszett, ő maga túlélte. A múlt század első felében szokás volt, hogy Csákvár idős férfiai gyertyát gyújtottak a barlang szájánál.

A Vértesi Natúrpark látogatóközpontjában megvásárolható füzet segítséget nyújt a tanösvény bejárásához, és részletes leírással szolgál a különböző növényekről, állatokról, valamint a dolomitjelenségről.


A tanösvény szabadon látogatható. Előzetes bejelentkezés alapján csoportok részére szakvezetést biztosítunk.
A szakvezetés ára: 10 000 Ft/csoport (20 főig) 20 fő felett 500 Ft/fő
A tanösvény  bejárásához tanösvény füzet a Geszner-házban kapható

 

Fotógaléria